Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
B. Szabó János: A legnépszerűbb „Mohács-hoax”: Szapolyai vajda „késéséről”
65 B. Szabó János A LEGNÉPSZERŰBB „MOHÁCS-HOAX”: SZAPOLYAI VAJDA „KÉSÉSÉRŐL” Meglepő módon arról, hogy Szapolyai János erdélyi vajda biztosan nem késhetett el seregével szándékosan a mohácsi csatából – mert az a sereg nem is állt össze ehhez a kellő időben –, csak azóta van a szakmának egyértelmű tudomása, amióta Neumann Tibor 2019-ben kiadta a Szapolyai-oklevéltárban azokat a leveket is, amelyeket a vajda a mozgósítás idején írt egyes szász városoknak.1 Nem mintha ez a forrásanyag nem lett volna elérhető, vagy akár már ismert is korábban,2 hanem mert az ese mény jelentőségéhez képest általában is elképesztő érdektelenség övezte a magyar fél csata előtti tevékenységét.3 (Az egész erdélyi mozgósítás ma is elérhető forrásanyagának komplex feldolgozása pedig még csak most van napirenden.)4 Mohácsról írni ugyanis igen hosszú ideig felért egy politikai állásfoglalással is, mivel a Habsburg-dinasztia – ma már elképzelhetetlenül hosz szú, közel 400 éves – magyarországi regnálása alatt soha, egy pillanatra sem veszett el a téma legitimációs jelentősége. Ahogy a Kádár-rendszer legitimációja szempontjából 1956 még 1986-ban sem volt semleges téma,5 úgy Szapolyai késlekedéséről írni is mindvégig egyet jelentett a di nasztia értelmiségi kiszolgálói által még az 1520-as években megfogalmazott álláspont elfogadásával vagy elutasításával, s a vajda személyén ke-1 A Szapolyai család oklevéltára I. Levelek és oklevelek (1458–1526). Közreadja: Neumann Tibor. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak.) Bp. 2012. 2 Pataki József: Radu de la Afumaţi és Zápolya János magatartása a mohácsi csata előesté jén. In: A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel. Főszerk. Demény Lajos. Bukarest 1976. 73–75. 3 Amikor 2003-ban hozzáfogtam a téma kutatásához, első lépésként a csatában részt vevő magyar hadseregre vonatkozó ismereteket kellett összegyűjtenem, erről a témáról ugyanis addig megdöbbentő módon nem készült részletesebb feldolgozás. – B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”, I. rész. Hadtörténelmi Közlemények 117. (2004) 443−480. 4 Szokola László tervezi például a szász városok anyagának feldolgozását. 5 Lásd pl. Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel – 1956. 3. bővített, javított kiadás. Bp. 1986.
