Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Farkas Gábor Farkas: II. Lajos halála. Egy klasszikus konteó rekonstrukciója - A holttest és a temetések problémája
FARKAS GÁBOR FARKAS 58 oszlóban, s nem volt rajta semmiféle seb.”29 Ennek megfelelően az első tisztázásra váró kérdések: milyen állapotban lehetett egy hathetes hulla, és Lajos királyt hogyan tudták azonosítani? Nyilvánvaló tudományos tény, hogy egy hathetes holttest állapota nem lehet ép, szagtalan, és mindenképpen magyarázatot igényel Sárffy leírása. 2014-ben szenzációként robbant be két szombathelyi orvos elmélete, miszerint: „A Czettritzék által fellelt halott férfi véleményünk szerint – amennyiben Sárffy szavai megfelelnek a valóságnak – nem 1526. augusztus 29-én, hanem a megtalálását [október közepét, FGF] megelőzően legfeljebb néhány nappal vesztette életét.”30 Ha ez igaz, akkor két eset lehetséges, és mind a kettő alapjaiban változtatja meg a mohácsi csata utáni közvetlen eseményekről eddig alkotott feltételezéseinket. Vagy nem a mohácsi csatában, hanem utána legalább másfél hónappal halt meg szegény Lajos királyunk, vagy nem őt találták meg és temették el Székesfehérvárott 1526. november 9-én. Ez utóbbit tették egyértelművé az orvosok egy későbbi tanulmányukban: „A westminsteri levél – függetlenül a Sárffy-jelentéstől – megerősíti kétségeinket: nem II. Lajos földi maradványait találta meg Sárffy és Czettritz 1526. okt. 18-án, és nem a királyt temették el Székesfehérváron 1526. nov. 9-én!”31 Természetesen a „west minsteri levél” (melyet hibásan datáltak a tanulmány szerzői) semmi ilyesmit nem erősít meg, csak azt a tényt, amelyet senki sem cáfolt, miszerint Wolsey kancellár nem Sárffy október 19-én Győrben kelt jelentéséből értesült Lajos haláláról és első elföldeléséről. Ráadásul az irat több helyen szakadozott és nedves, éppen a legfontosabb részeknél, így értelmezése meglehetősen problémás.32 Az egy évvel később, 2015-ben megtartott szimpózium résztvevői (történész, igazságügyi orvosszakértő, antropológus, filológus) ennél árnyaltabb képet festettek Lajos haláláról: a katonai expedíció képes volt azonosítani a magyar királyt, az úgynevezett hullaviaszosodás következtében – mély, hideg vízben, illetve nedves-agyagos környezetben – a holttest meglepően jó állapotban maradhatott, az oxigénhiány miatt pedig nem indult meg az oszlás. Ezt az agnoszkálást tették lehetővé Lajos első eltemetői, a Mohács környéki halászok, akik a csata 29 Örök Mohács i. m. 191. 30 Uo. 850. 31 Uo. 862. 32 „A magyarországi eseményekről is híreket kaptam, megerősítve a török győzelmét a csatában; többeket tüzérségi erővel, minden más fegyvernemmel, vagy janicsárokkal győztek le [...]. Miután a király testét megtalálták, [...] a legünnepélyesebben nyugalomra helyezték [...].” – Örök Mohács i. m. 199.
