Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Farkas Gábor Farkas: II. Lajos halála. Egy klasszikus konteó rekonstrukciója - A holttest és a temetések problémája
II. LAJOS HALÁLA 57 Viszont az előbbi hírlap már lovasbalesetként írja le Lajos tragikus menekülését: „Amidőn a magyar király menekült, elvezették őt egy mocsaras vidékre, amin egy részük keresztülgázolt, míg mások más irányba vették útjukat. Amikor pedig a magyarok királya utánuk lovagolt lovassági páncéljában, és nagy, súlyos lován keresztül akart gázolni a mocsáron, akkor a lova vele együtt megsüllyedt benne. A király nyomban elrántotta a lovat, hogy fölhúzza, de a ló felágaskodott, és a királlyal együtt a hátára zuhant úgy, hogy a páncél elvágta a nyakát, bele is halt.”28 A holttest és a temetések problémája A népszerű összeesküvés-elméletek egyik ismérve, hogy jó sok kérdést fogalmazzunk meg, melyek megválaszolása ne legyen egyszerű feladat. Ebből a szempontból a II. Lajos holttestével kapcsolatos kérdőjelek klasszikus példatárba kerülhetnének: mikor találták meg a holttestet, ki temette el először, hol és mikor történt mindez, milyen állapotban volt a test a megtalálásakor, ki lehetett a felelős a haláláért, és végül mi történhetett II. Lajos földi maradványaival a kihantolás után? E felsorolásból is látszik, hogy a sokrétű történet még III. Richárd angol király holttestének (kiterítése, elhantolása, exhumálása, majd újbóli kihantolása és később eltemetése) sorsát is felülmúlja. Szeptemberre Bécsben és Pozsonyban is világossá vált, hogy Lajos életét vesztette a menekülés közben. Az ország középső része katonai felvonulási területté változott, a török seregek csak október első hetében hagyták el a királyság területét. Mária királyné egy katonai expedíciót szervezett (és vele párhuzamosan Szapolyai János is megbízta Czibak Imre temesi és Szerecsen János tolnai ispánt), hogy a magyar király földi maradványait megtalálják, és megadják neki a végtisztességet. Sárffy Ferenc győri várkapitány vezette az egységet, s vele tartott Lajos halálának szemtanúja: Czetricz Ulrich királyi kamarás. A megtalálás körülményei is regényszerűek, de még inkább izgalmas a fenti szempontból Sárffy egyik megjegyzése: „Sohasem láttam emberi holttestet, mely ennyire épen megmaradt volna, ennyire ne lett volna undorító és ijesztő. Mert nem volt a felség testének legkisebb része sem fel-28 Uo. 225.
