Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Farkas Gábor Farkas: II. Lajos halála. Egy klasszikus konteó rekonstrukciója - A rejtélyes kézirat
FARKAS GÁBOR FARKAS 54 Két évtizeddel később Nemeskürty István visszatért a Jászay-felfedezéshez, és szándékoltan kétértelművé tette az 1846-ban közölt szövegrészt: „egy bécsi levéltárban őrzött emlékiratban, mely részletesen elemzi a Mohács utáni állapotokat, ez olvasható: »regem hostili manu trucidatum« – tehát a királyt megölték.”16 Hiszen az első szövegközlésből egyér telműen kiderül, hogy a kérdéses pamflet írója szerint Lajost a törökök ölték meg (tulajdonképpen elesett a csatában). Nemeskürty ügyesen lebegtette a Szerémi-féle királygyilkosságot olyanformán, hogy nem tette nyilvánvalóvá olvasói számára az álláspontját ezzel kapcsolatban. Egy évtizeddel később Zakar András mérnök, áldozópap megismételte az eddigieket: „Levéltári kutatások felfedték, hogy a dunaszekcsői plébános feljegyzése szerint Cettrich Ulrik, a királynő [!] kapitánya ölte meg Lajos királyt, és csak később helyezték el a Csele-patak mellé.”17 Ő is feltehető en Pázmándy szövegét használhatta. Majd újabb tíz év telt el, és Supka Géza író, művészettörténész már részletesebben foglalta össze a „névtelen álomfejtő” jóslatát, ahogyan ő fogalmazott: „a Csele pataknál gyilkosság történt”. Kitért az egyik titkos levélre, „ahol [Ferdinánd] nyíltan megmondja, hogy a királyt meggyilkolták (»le roy du dict hungrie tué«).”18 Supka pár napot tévedett a dátumot illetően, de az eredeti forrást megnézve valóban a tényeket írta le a később megkoronázott magyar király Margit főhercegnőnek írott levelében így fogalmazva szeptember 18-án: „A király maga a csatatéren maradt, egyesek szerint harcban esett le, mások szerint látva, hogy a csata elveszett[,] visszavonult, és menteni próbálta magát, miközben egy mocsárba esett és ott is maradt, ami elég valószínűleg így történt”.19 Pár évvel később a történelem iránt fogékony közvéleményben kavarogtak a királygyilkosságról szóló mendemondák – nyilván ebben szerepe volt Nemeskürty és Supka kötetének is –, míg Benda Kálmán és Barta Gábor nagy sikerű rádióműsorában több levélíró a következőket szegezte a történészeknek: „»Olvastam a kevésbé ismert kútforrásokat. Meg vagyok győződve arról, hogy II. Lajos nem a patakba fulladt bele, hanem saját üldözésének a kelyhéből ivott.« (...) A harmadik levelet F. E. küldte Dunaszigetről. Ő is ugyanezt a kérdést teszi fel, hozzátéve, hogy tíz évvel ezelőtt elment a bécsi hadilevéltárba, mert úgy értesült, hogy ott őrzik azt 16 Uo. 840. 17 Uo. 840. 18 Uo. 843. 19 Uo. 156.
