Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Farkas Gábor Farkas: II. Lajos halála. Egy klasszikus konteó rekonstrukciója - Hamis hírek, pletykák, legendák
II. LAJOS HALÁLA 55 az iratot, mely kétségtelenül igazolja a gyilkosságot. Bécsben sokáig keresték a nevezett iratot, majd közölték vele, hogy még régebben kiadták Magyarországnak, ahol viszont – tudomásunk szerint – a második világháború során elpusztult.”20 Barta röviden utalt a Jászay-féle szövegköz lésre, és megerősítette az irat létezését. Aztán eltelt több mint három évtized, míg Kasza Péter történész, filológus újra felfedezte ezt a különleges politikai pamfletet Bécsben, amely így megjelenhetett végre nyomtatásban, illetve magyar fordításban először. A szövegben minden kétséget kizáróan ezt olvashatjuk: „A levelekben írják meg, hogy a királlyal az ellenség keze végzett, [...] továbbá, hogy a király halálát testvérei, az összes keresztény fejedelmek és az egész kereszténység közös erőfeszítéssel és egyetértésben mindenekelőtt János vajdán akarják megbosszulni.”21 Vagyis a feltételezhetően 1527 elején íródott röpirat Szapolyai János ellen készült. Így kerül helyére minden darab a történetben: a valóban Habsburg-álláspontot hirdető pamflet ugyanakkor nem azt állította, hogy a magyar király merénylet áldozata lett volna, melynek értelmi szerzője a későbbi magyar király, I. János lenne. A történetnek Pázmándy szomorú megállapítása ad modern színezetet 1923-ból, miszerint a szóban forgó „pergament papiros [!] alsó része, ép azon a helyen, ahol Lajos személyére tér át, ollóval le van rézsút vágva. Régi szokás volt, hogy a magyar titkos részleteket az okiratokon megsemmisítették, vagy külön más aktához tették. Így történt ezzel is.”22 Mintha a rendszerváltás körüli ügynökakták ledarálásáról, illetve azok elrejtéséről olvasnánk. Hamis hírek, pletykák, legendák Ugyancsak a 20–21. század köszön vissza, mikor a Mohácsról szóló pletykákat, híreszteléseket és álhíreket próbáljuk rendszerezni, időrendbe tenni és megtalálni a forrásukat. A korszak legnagyobb gyűjteménye természetszerűleg egy krónika, a már említett Szerémi-kódex23 szövege, ahol a legképtelenebb históriák keverednek történelmi eseményekkel; szinte alig 20 Örök Mohács i. m. 843. 21 Uo. 295. 22 Uo. 830. 23 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol. Lat. 4020.
