Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Farkas Gábor Farkas: II. Lajos halála. Egy klasszikus konteó rekonstrukciója - A rejtélyes kézirat
II. LAJOS HALÁLA 53 szöveg. Lajos király esetében ezt a történeti kapcsolatot Jászay Pál történész szállította 1846-ban, s akaratán kívül egy hosszú, (főbb részleteiben) fiktív história kerekedett ki belőle egészen a 2020-as újrafelfedezéséig. A reformkor végén jól jött a Habsburg-vonal: a Bécsben őrzött rejtélyes irat Mária királyné írnokától származna a titkos levéltárból, s amelyben világosan olvasható: „a király ellenséges kéz által öletett meg”.12 Ez a történet került elő immár félreértelmezve és továbbszőve egy amatőr kutatótól. Pázmándy Dénes országgyűlési képviselő nyolc évtizeddel később – nem létező új kutatásokra hivatkozva – állította 1923-ban: „a bécsi udvari titkos archívumokat vallják forrásul, alig hagynak kétséget aziránt, hogy tényleg Mária királyné gyilkoltatta meg férjét, két szeretője, a magyar Nádasdy Tamás és a cseh Zettritz Ulrik lovag által.”13 Itt mintha Shakespeare inspirálná a történet átíróját, ahol minden bizonnyal felfedezhetjük Szerémi György történetíró gyilkosság-elméletét is. Három évvel később ismét egy amatőr kutató, Neusiedler Jenő jogász az évfordulóra készült kis kötetében tért ki a történetre: „II. Lajos soha sem halt meg a megáradt Csele patak piszkos forgatagában, hanem orgyilkosok által múlt ki. [...] Máriának [...] eszközül is rendelkezésre álltak szeretői: a kalandor hajlamú Zettritz sziléziai lovag, melynek fajtájából mindig bőven ellátta a Habsburg-ház a magyar trón környékét és Nádasdy Tamás”.14 Jól látha tó, hogy Neusiedler Pázmándy szövegén módosított egy keveset. Bevilaqua Borsody Béla művészettörténeti író 1945-ös munkájában már tudni vélte, hogy Ballagi Aladár történész fedezte volna fel ezt a levelet Bécs helyett Madridban, és tovább is színezte az amúgy sem szürke történetet: „A züllött Mária királyné is biztosan tudta, hogy Lajossal Ferdinánd vagy más végezni fog, már augusztus 29-e előtt dunai gályákon menekítette Bécs felé a budai aranykincset. A pozsonyi várkapitány, Bornemisza lefoglalta a rablott magyar értékeket és karóba húzatta a királyné lovas magyar testőreit, akik a budai palota homosexuális orgiáin asszonyi papucsosan, szoknyában táncoltak.”15 Természetesen ismét a Habsburg-ármány tehet minderről, s ezért terjesztette az udvarhű történetírás a „Cselepatak regényes novelláját”. 12 Örök Mohács i. m. 823. 13 Uo. 829. 14 Neusiedler Jenő: Mohács. Miként halt meg II. Lajos király? Nagykanizsa 1926. 22.; Kanász Viktor: Kanizsa és a mohácsi csata. In: Eke mentén, csata nyomában. A mohácsi csata kutatásának legújabb eredményei. Tanulmánykötet Szűcs József tiszteletére. Szerk. Haramza Márk et al. Bp. 2020. 94. 15 Örök Mohács i. m. 839.
