Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Farkas Gábor Farkas: II. Lajos halála. Egy klasszikus konteó rekonstrukciója - A rejtélyes kézirat
FARKAS GÁBOR FARKAS 52 sem egyszerű történetre. Gondolok itt a kiemelt katonai-politikai esemény (a Magyar Királyság belső válsága, szükségszerű bukása), a nemzeti jelkép determinációja (a reformkortól folyamatosan egészen Trianonig), az emlékezetkultúra sok ága-boga (mire emlékezünk, és mire nem), végezetül a történészviták vehemenciája, amelyet legegyszerűbben narratívák harcaként írhatunk le (melynek elemei leszűrődnek a tudományos diskurzuson túl a közbeszédbe is). A konteók egyik legfontosabb építőkönyve a „tudományos bizonytalanság”, amikor az akadémikusnak kikiáltott szakma házon belül is hezitál, gyötrődik, vagy nem kellő formában tálalja az új tudományos eredményeket, s a hiányzó konszenzus, az elvont tudományos beszédmód segíti az összeesküvés-elméletek életben maradását. Jó ellenpélda, hogy ma már senki nem értekezik Görgei „árulásáról”, és az elmúlt évtizedek forráskiadásainak, illetve történeti kutatásainak köszönhetően árnyaltabban látjuk a Jagelló-kort vagy éppen Trianont. Bizonytalan tudásunkat a történelemről mi sem bizonyítja jobban, mint a klasszikus, évtizedekkel ezelőtti II. Lajos-kép, amelyről az érettségiző diákok tanulhattak: a magyar ki rály 1526. augusztus 29-én belefulladt a Csele-patakba. Ironikusan nézve a tényállításokból mindössze egyet nem kíséreltek meg cáfolni: Lajos valóban nem él, hiszen 515 éves lenne. Ugyanakkor nemcsak a közbeszédben, hanem egyes szakmunkákban is megkérdőjeleződik a halála formája (nem megfulladt, hanem meggyilkolták), Lajos nem augusztus 29-én vesztette életét és nem a Csele-patakban lelték meg holttestét.11 Joggal vetődik fel a kérdés: ha ennyi minden bizonytalan egy forrásokkal dokumentált eseménysorban, akkor láthatunk-e valaha tisztán ebben a történetben? A rejtélyes kézirat Az összeesküvés-elméletek másik fontos alapanyaga, hogy mindenképpen legyen egy különös és megfejtésre váró forrás, amely eltűnik, és utána lehessen keresni akár évszázadokig. S mivel általában csak egy félreértelmezhető leírást kapunk róla a távoli múltból, ezért tág tér nyílik az interpretációra, hiszen a fantáziálgatást így már nem befolyásolhatja a valódi 11 Erre lásd részletesebben Farkas Gábor Farkas: Új kérdések II. Lajos rejtélyes halálával és temetésével kapcsolatban. Magyar Könyvszemle 131. (2015) 381–396.
