Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Farkas Gábor Farkas: II. Lajos halála. Egy klasszikus konteó rekonstrukciója - A tudás korlátai
FARKAS GÁBOR FARKAS 50 A tudás korlátai Egy távoli példával szemléltetve ezt a gondolatmenetet: Elbert János titokzatos halála felvetette az öngyilkosság, a baleset és a gyilkosság lehetőségét is, s természetszerűleg ez az utóbbi elmélet futotta be a legnagyobb karriert. Hiszen a népszerű egyetemi tanár, fordító halálára létezhetne egyszerű magyarázat is: beleesett a mólónál lévő mély vízbe és megfulladt, majd holtteste a reggeli áramlással sodródott a part közeli sekély vízbe (utalok itt a Gyöngyössy Imre – Kabay Barna páros 1994-es filmcímére: Halál sekély vízben). Ám mégis sokkal népszerűbb a KGB által elkövetett politikai gyilkosság vagy merénylet a közvélekedés előtt, így ebben a történetben fontos szerepet kapnak Jurij Andropov és Elbert 56-os kapcsolatának feltáratlan pillanatai. Ezt a konteót és a mellette érvelőket segítheti a megrajzolt idővonal (az SZKP KB első titkárának hatalomra kerülése és a magyar irodalomtörténész halála), amely szerint mindössze négy hónap alatt zajlott le a merénylet előkészítése, végrehajtása, majd valameny nyi szál elvarrása. A hajdani sztárnyomozó legfrissebb könyvében önkritikusan így vall erről: „Vajon megnyugtatóan oldottuk meg Elbert János halálának rejtélyét? Találtunk rá tiszta, világos és egyértelmű magyarázatot? Minden igyekezetünk ellenére – nem hiszem.”3 Vagyis Kovács Lajos rendőrtiszt, a magyarországi döglött ügyek specialistája négy évtizednyi tapasztalattal a háta mögött, 20–21. századi technológiai környezetben is kijelentheti, hogy nem tudunk minden kérdésre választ adni és kapni. Ez az egyik legfontosabb útravaló számunkra, ha mégis a húszéves magyar király ötszáz éve történt tragikus halála nyomába eredünk. Egy-egy összeesküvés-elmélet már az esemény után pár órával, nappal terjedni kezd. Az információhiányból levont téves következtetések is ugyanazt akarják, mint a későbbi tudományos vizsgálatok: átfogó, egyértelmű és minden részletet tisztázó magyarázatot arra, hogy mindez miért következett be. Néha egészen szélsőséges, ellentmondásos, ám soha sem Farkas. (Mohács 1526–2026, Rekonstrukció és emlékezet). Bp. 2020., illetve e kötetek végén található bibliográfiákat. Az azóta megjelent tanulmányok közül a legfontosabbak B. Szabó János: II. Lajos halálának színtere. Táj és orális hagyomány. Hadtörténelmi Közlemények 132. (2019) 443–452.; Varga Szabolcs: Megjegyzések II. Lajos király halálá hoz, Történelmi Szemle 62. (2020) 57–71.; Pap Norbert – Gyenizse Péter – Kitanics Máté – Szalai Gábor: II. Lajos halálának helye. Történelmi Szemle 62. (2020) 73–109. 3 Dr. Kovács Lajos: Sorozatgyilkos nyomában. A Pándy-ügy. Bp. 2021. Elbert a múltból című fejezet.
