Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Horváth Richárd: Mátyás gyilkosa: Aragóniai Beatrix?
HORVÁTH RICHÁRD 38 mely napjainkra a város levéltárában maradt fenn. Ebben olvasható egy mondat, amelyet Dr. Garamvölgyi a gyilkosságban tettestársnak minősített Szapolyai részéről beismerő vallomásnak tekint. Végre, lélegzik fel a történész, érdemi forrás érdemi adatairól van szó. No, de miben is áll a beismerés? Az érvelés szerint a levél záró soraiban megfogalmazott, Fraknói Vilmostól vett mondanivaló („Immár elmélkedjünk arról, hogy Magyarországot a szorongattatástól és elnyomástól, mit ekkorig szenvedett, megszabadítván, régi szabadságba helyezzük vissza”, 207. o.) világos bizonyítéka annak, hogy Szapolyai István mindenben együttműködött a gyilkosságot tevőlegesen végrehajtó Beatrix királynéval. Vélekedése szerint erre nem más, mint a „megszabadítván” szó utal egyértelműen: „Hogyan fogalmaz Zápolya? »Megszabadítván!« Nem azt írja, hogy megszabadult az ország – már ha ragaszkodunk a szóhoz, de ez még mindig bűnösséget sugall – a »szorongattatástól és elnyomástól«. Nem! Kifejezetten a tevőleges magatartásra utal, amely ebben az esetben bizonyára nem lehet más, mint gyilkosság”. (207. o.) Minthogy szerzőnk érvelésében kulcspozíciót foglalnak el a fentiek, illő, hogy alaposabban is megvizsgáljuk a kérdéses szöveghelyet. Ami a mondat értelmezését illeti, érdemes annak ősforrásáig, a latin eredetiig, illetőleg első magyar nyelvű közlőjéig visszamenni. Kezdjük az utóbbival. Fraknói Vilmos címzetes püspök, kanonok-történész két művében is hozza ezt a mondatot magyar fordításban. Lássuk a két szöveghelyet: „Immár elmélkedjünk arról, hogy Magyarországot a szorongattatástól és elnyomástól, mit ekkorig szenvedett, megszabadítván, régi szabadságába helyezzük vissza!”28 „Immár arról elmélkedjünk, hogy Magyarországot a szorongattatástól és elnyomatástól, a mit ekkorig szenvedett, megszabadítsuk, régi szabadságába visszahelyezzük.”29 Nem kell filológusi diploma annak megállapításához, hogy a két publikált változat nem egészen ugyanazzal a jelentéssel bír. Míg az elsőt valóban lehet úgy értelmezni, hogy az ország épp megszabadult valami nagy tehertől (alkalmasint tehát a zsarnok királytól), addig ez a második eseté-28 Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király 1440–1490. (Magyar Történelmi Életrajzok.) Bp. 1890. 392. 29 Szilágyi Sándor: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440–1526). Írta: Fraknói Vilmos. (A ma gyar nemzet története IV.) Bp. 1896. 334.
