Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Horváth Richárd: Mátyás gyilkosa: Aragóniai Beatrix?
MÁTYÁS GYILKOSA: ARAGÓNIAI BEATRIX? 37 Ugyancsak megdöbbentően hat a korban és a témában kevésbé járatos érdeklődő, nemhogy a szakember számára, hogy a kötet egészében az „uralkodóházak”, „uralkodócsaládok” kifejezés következetesen „udvarházak” formában bukkan fel (például 59. o., 153. o., 264. o.), amely szó köztudomásúan nem famíliát, hanem ’nemesi lakóhely’-et, azaz magát az épületet jelenti. A mátyási hadsereg gyalogsága által használt védőfelszerelések terén is mosolyra fakasztó terminológiai megoldásba botlunk. Eszerint a nehézfegyverzetű gyalogság „egymáshoz támasztott nagy ülőpajzsokkal fal módjára vette körül a könnyű gyalogságot...” (93. o.). Eleinte persze csupán gépelési hibának vélnénk az „ülőpajzs” feltűnését, s helyesen „ütőpajzs”-ra javítanánk magunkban a szöveghelyet. Ám ez sem segít, ugyanis könnyű ütőpajzsokkal nem lehet falat alkotni, csak nehéz állópajzsokkal, úgynevezett pavézékkel, amint azt tették is a korban.25 Láthatóan a számok körül is akadnak zavarok a kötetben. Szerzőnk állítása szerint Mátyásnak „20 ezer firenzei és dalmát építész, ornamentátor dolgozott” (80. o.). A számadat teljesen képtelen voltáról nem szólva, az idézet további szövegfelhasználási eljárásra is rámutat. Minekutána Dr. Garamvölgyi László ezen adatot Teke Zsuzsa állításaként tárja elénk, s a neves középkorkutatótól csupán két művet tüntet fel irodalomjegyzékében, könnyű nyomára bukkanni a szöveghelynek. Ez pedig a História című történelmi népszerűsítő folyóirat 2008. évi 10. száma, amelyben valóban megjelent Teke Zsuzsa Mátyás itáliai politikája26 című rövid írása. Ám ebben sehol sem esik szó dalmát vagy itáliai díszítőkről, különösen nem 20 ezerről. Egy oldallal előrébb lapozva, a folyóiratszám egészén végigfutó kronológiai segédtáblán azonban megtaláljuk a nevezett idézet alapját jelentő szöveget teljes terjedelmében, igaz, ott csak húsz főt említve.27 Az idézőjelek közt olvasható szöveg tehát teljes egészében innen szár mazik, az eredetitől eltérően tévesen kiegészítve, s valós szerzője helyett egy neves történész-kutató nevéhez kötve. Ennyit a pontosságról és a tények tiszteletéről. 5. Az efféle „apróságokhoz” képest azonban Dr. Garamvölgyi felvonultat igazi nagyágyúkat is bizonyítási eljárása során. Ezek sorában az egyik Szapolyai István ausztriai kormányzó 1490. április 21-én, tehát a király halála (április 6.) után kevéssel kelt, Bártfa városának címzett levele, 25 B. Szabó János: Mátyás seregének gyalogsági pajzsai, a pavézék. In: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490. Kiállítási katalógus. Szerk. Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin, Végh András. Bp. 2008. 298–299. 26 História 30. (2008) 10. sz. 17–22. 27 Uo. 15.
