Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Horváth Richárd: Mátyás gyilkosa: Aragóniai Beatrix?
MÁTYÁS GYILKOSA: ARAGÓNIAI BEATRIX? 29 ramvölgyi nem ismer. Lássuk, hogy is hangzik: „Ezzel szemben az országos megdöbbenés, zűrzavar, a felkészületlenség – valamint Mátyás még említendő tervei – azt mutatják, hogy senki sem gondolta volna, hogy ez az esemény (tudniillik a király halála – H. R.) ilyen hirtelen fog bekövetkezni. Ezért nem véletlen, hogy már igen korán felbukkannak a középkori politikai személyiségek váratlan halála alkalmával szinte menetrendszerűen felmerülő mérgezési hírek. Az itáliai Pesaroban május 8-án úgy tudták, hogy felesége, Beatrix mérgezte meg. Ma már nehéz lenne a mérgezési ügyben állást foglalni. Ha úgy tetszik, Nagylucsei Orbán kincstartó esetét a svájci követekkel, Bakócz ház-elidegenítési ügyét is lehetne úgy értelmezni, hogy várták Mátyás halálát. Ebben az esetben akár összeesküvést is feltételezhetnénk, ami egyrészt valószínűtlen, hiszen nem jó, ha egy mérgezési tervről többen tudnak, másrészt ebben az esetben a főszereplők sokkal tervszerűbben viselkedtek volna a halál után. Száz éve Korányi Frigyes orvosprofesszor a krónikás leírások alapján természetes halálra, agygutaütésre gyanakodott.11 Hozzá kell azonban tennünk, hogy Bonfini nem volt orvos, nem biztos, hogy leírása csak egyféleképpen értelmezhető. Végeredményben az összes, itt nem idézett adatot is figyelembe véve nem zárhatjuk ugyan ki a mérgezés, sőt a megmérgezés tényét sem, ez utóbbit mégis valószínűtlennek tartjuk.”12 Talán ennyi elég is lesz an nak illusztrálására, hogy mennyire negligálja a „hivatalos” tudomány a nagy király halálával kapcsolatos körülményeket. Ennélfogva ki kell jelentenünk, hogy a tudományos álláspont – vagy legalábbis annak egyik mérvadó képviselője – szerint sem vethető el végérvényesen a mérgezés lehetősége. Legfeljebb a források alapján nem különösebben valószínű. Ám ezekről a meglehetően furcsán viselkedő apróságokról – mármint a kútfőkről – majd később. Apropó, „hivatalos álláspont”. E kifejezés (ahogyan arra szerzőnk számtalanszor utal vagy azt felhasználja [pl.: 148.13 , 149. o.]) ugyanis gyá -11 Korányi jelentése – amely Fraknói Vilmos hagyatékával került a Magyar Országos Levéltárba – megtekinthető: Rácz György: Megmérgezték-e Mátyás királyt. http://www. mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/megmergezteke_matyas_kiralyt.html, letöltés: 2012. máj. 23. – 2022. febr. 17-én nem elérhető. – Újabban a halálhír itáliai elterjedéséről: Kriston Dorottya Anna: Újabb források Mátyás király halálhírének történetében. In: Italianista tanulmányok a magyar humanizmus és a tizenöt éves háború idejéről. (Vestigia III.) Szerk.: Domokos György, W. Somogyi Judit, Szovák Márton. Bp. 2020. 85–87. 12 Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490–1491). Történelmi Szemle 33. (1991) 4. 13 „Antagonisztikus tehát az ellentmondás: miközben a plebsz áhítja a legendákat, az (ál) tudomány szisztematikusan igyekszik a magyar történelem nagyjainak emelt képzeletbeli márványobeliszket lerombolni.” – Dr. Garamvölgyi L.: Meggyilkolták a királyt i. m. 148.
