Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Horváth Richárd: Mátyás gyilkosa: Aragóniai Beatrix?
HORVÁTH RICHÁRD 28 tessék, mérkőzzünk meg! Nekem megvannak a bizonyítékaim és tudom, hogy igazam van.”),9 ám pusztán ezért nem lenne érdemes hosszabban írni róla. Ezen túl azonban számos további, mintegy „állatorvosi ló” gyanánt használható elemet is tartalmaz annak bemutatására, miként nem szabad a forrásokhoz nyúlni és azokról nyilatkozni, így arra predesztinálja, hogy bővebb vizsgálat tárgya legyen. Ám a megelőlegezett vélemény helyett beszéljenek a munka állításai és forrásai, illetőleg azok kritikája. Előbbieket írásom szokatlanul nagy terjedelme ellenére is erősen szelektálni kellett, csupán a legfontosabbak és legjellemzőbbek felhasználására volt mód. 1. Először a kötet alaptételéről: „A történészek a mai napig állítják, hogy Mátyás természetes halállal halt meg agyszélhűdésben, gyomorrontásban, esetleg köszvényben. Én pedig azt állítom: Mátyás összeesküvés áldozata lett és meggyilkolták. Három évig kutakodtam levéltárakban, mire erre a megdöbbentő megállapításra jutottam.”10 Szerzőnk nem árul zsákbamacskát. Ha csak a címlapot tekintjük, máris tisztában lehetünk majdani mondanivalóval: „A legendás uralkodó számos népmese hőse, ám a valóságban egy igazi krimi főszereplője volt... Hunyadi Mátyás. Meggyilkolták a királyt.” Azaz Mátyás királyunk nem természetes halállal halt meg, hanem gyilkosság áldozata lett. Nos, az első, de még a második pillantásra sem meglepő állítását követően a szerző több száz oldalon vonultat fel vélt vagy valós bizonyítékokat állítását alátámasztandó. Ezzel párhuzamosan igyekszik azt a képet sugallni, hogy a „hivatalos történészi álláspont” ezzel szögesen ellentétes. Nos, ezek után bármelyik történészben az első gondolat az, hogy akármiképp is igyekszik mindezekkel szemben érvelni, hiábavaló papírpazarlást folytat csupán. Szerencsénkre a generációkon átívelő szakmai összefonódás, egymásra építkezés segítséget jelent egy efféle „szenzációs felfedezés” értékelésekor, tehát a ma történésze – látsszék bármennyire is annak – nem magányos, nem egyedül végzi izgalmas nyomozómunkáját. Tudományunk hozzávetőleg másfél évszázados múltjának köszönhetően láthatatlanul is mellette állnak a témát kutató elődei és segítségére vannak azok páratlan gazdagságú publikációi. Rendelkezésünkre áll például Kubinyi Andrásnak, a Mátyás- és Jagelló-kor talán legjelentősebb 20. századi magyar kutatójának idevágó, három évtizednél régebben papírra vetett megállapítása, amelyet Dr. Ga- 9 http://fmh.hu/cimlapon/20120323_vizes_lepedot_garamvolgyi_konyvbemutato, letöltés: 2012. máj. 22. – 2022. febr. 17-én már nem elérhető. 10 http://www.ahirlap.hu/web2.php?fo=hir&hhir=2126, letöltés: 2012. máj. 23. – 2022. febr. 17-én elérhető.
