Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Veszprémy László: A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal? - Mire emlékezhettek a középkorban?
VESZPRÉMY LÁSZLÓ 20 ereklyére összpontosult, az úgynevezett győzelmi keresztre. A középkori legenda szerint ez volt az a kereszt, amelyet a csatában állítólagosan részt vevő püspöknek az angyalok az égből hoztak, amely elhomályosítva az ütközetben tényleg ott lévő birodalmi Szent Lándzsát, a helyiek számára a német győzelem legfontosabb emlékévé vált.42 Ulrich sírját először 1183-ban nyitották fel, amikor megtalálták a később győzelmi keresztként tisztelt fakeresztet, amelyet aztán a ma is látható míves ereklyetartóba helyeztek. Nálunk mindez hiányzott. A 907. évi csata emlékezetét a sámánok és regösök bizonyára megőrizték az ezredfordulóig, de a formálódó keresztény királyság kevésbé lehetett elnéző irányukban, mint a Római Birodalomban a kereszténységet felvevő császárok a pontifexek kollégiumával. Hősi énekeket még Anonymus is hallott, ám ha tartalmazták is a 907. évi események emlékezetmorzsáit, azokat a névtelen jegyző már nem tudta összekapcsolni a nyugati krónikákból általa is ismert és krónikájába beírt 907. évi évszámmal. Kérdés persze, hogy mire emlékeztek volna? A Lehel kürtje monda kétségkívül korai gyökerekre megy vissza, de a történeti forrásokkal szembesítve szinte semmi sem igaz belőle, Lehel nevét leszámítva. Az augsburgi és délnémet hagyomány erejére jellemző, hogy a csata 900. évfordulóján, 1855-ben a várostól tíz kilométerre fekvő Königsbrunnál, az ütközet feltételezett színhelyén Lőrinc napjának, azaz a csata napjának vigíliáján nagy, kosztümös felvonulás keretében egy, a győzelemre emlékező templomnak tették le az alapkövét. Száz esztendővel később, az 1955-ös esztendő Németországban Szent Ulrich és az augsburgi csata emlék éve lett,43 amiről az egyre inkább forradalmi lázban élő Magyaror szág nem is vett tudomást.44 A németországi ünneplések hangneme adja az emig ránsként, ekkor éppen a Szabad Európa Rádió munkatársaként kenyerét kereső kitűnő történész-művészettörténész Bogyay Tamás könyvének a jelentőségét, amely az augsburgi csatáról szintén 1955-ben jelent meg Münchenben.45 A könyvecske historiográfiai jelentőségét tudtommal 42 Bayern, Ungarn Tausend Jahre. Hg. Jahn, Wolfgang – Christian Lankes – Wolfgang Petz – Evamaria Brockhoff Augsburg 2001. 85–87. – A püspök egyébként valószínűleg a városban tartózkodott a csata idején. 43 Wolfgang Drews: Das Augsburger Jahrtausendspiel. Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1955. július 5. – Az ezredévi misztériumjátékban a magyarokat egy ördög jelenítette meg, hasonlóan a Weberhaus freskójához. 44 Veszprémy L.: Az augsburgi csata ezer éve i. m. 311–312. 45 Thomas von Bogyay: Lechfeld. Ende und Anfang. Geschichtliche Hintergründe, ideeller Inhalt und Folgen der Ungarnzüge. Ein ungarischer Beitrag zur Tausendjahrfeier des Sieges am Lechfeld. München 1955.
