Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Veszprémy László: A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal? - Na de hol az összeesküvés?
A POZSONYI CSATA – AZ ELHALLGATOTT DIADAL? 21 még nem értékelte kellőképpen a hazai medievisztika, noha sok mindenben megelőzte a szintén emigráns Vajay Szabolcsnak a magyar kalandozásokat átértékelő elméletét.46 Na de hol az összeesküvés? A magyar őstörténettel, az írott források előtti korszakkal való foglalkozásnak nagy hagyományai vannak Magyarországon és az emigrációban, ami a kommunista időszakban kétségkívül protest szándékkal összeková csolta az akadémiai kutatóintézeteken – több okból: világnézetüknél, képzettségüknél, életkoruknál fogva – kívül rekedteket, a hivatalos, egyébként valóban sokszor doktriner állásponttal elégedetleneket. Joggal, 1945 után valóban nem lehetett sokat olvasni a témáról, a pásztortársadalom válságával nehéz volt összeegyeztetni a kalandozók győzelmeit. Amint B. Szabó János találóan megfogalmazta, „a szocializmus tankönyvei nem eltüntették, sokkal inkább véglegesítették a pozsonyi csata eltűnését”. Az első „fecske” a neves régész, László Gyula lett, akinek 1958-ban és 1959-ben egy-egy diafilmet sikerült elkészítenie A honfoglaló magyar nép élete és Botond címmel, az előbbi film egyik diáján bemutatva, hogy eleink „vil lámgyors támadásaikkal fél Európát rettegésben tartották”.47 Az Akadémia és intézetei sokáig nem döbbentek rá, hogy az országot behálózó, 1989 után egyre több fiatalt mozgósító szellemi és fegyveres hagyományőrző csoportokkal érdemes foglalkozni, s az új tudományos eredményeket, lehetséges alternatívákat e közönséggel is megosztani. A fordulatra az MTA Őstörténeti Témacsoport (2012) reagált elsőként, a népszerűsítés modern (internet, Facebook, YouTube stb.) eszköztárának változatos felhasználásával.48 A hagyományőrzők legkülönfélébb csoportjait a pozsonyi csata emlékezetének feltámasztása és ápolása egyfajta közös nevezőre hozta. A 907. évi csata messzemenőkig alkalmasnak bizonyult arra, hogy a „hivatalos” tudo-46 Szabolcs de Vajay: Der Eintritt des ungarischen Stämmebundes in die europäische Geschichte, 862–933. Mainz 1968. – Bár úgy látszik, Vajayra a könyvecske nem tett túl nagy hatást. 47 A honfoglaló magyar nép élete. Magyar Diafilmgyártó Vállalat. Bp. 1958. http://diafilm. osaarchivum.org/public/?fs=2315, letöltés 2021. szept. 09. 48 A kutatócsoport honlapja: https://www.arpad.btk.mta.hu/, letöltés 2021. dec. 21.
