Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Veszprémy László: A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal? - Mire emlékezhettek a középkorban?
A POZSONYI CSATA – AZ ELHALLGATOTT DIADAL? 19 Szvatopluk felett Bánhidánál című kép báró Eötvös József miniszternek a vármegyékhez intézett kérésére született meg, Komárom megye kezdeményezésére. A felejtésről persze maga a mester is tehet, mivel képe az ismert „Magyarok bejövetelével” szemben egy kevéssé méltóságteljes, inkább mozgalmas csatajelenetben mutatja be a napszimbólumot viselő Árpád győzelmét a Szűz Máriá-s zászlót lengető Szvatopluk vezette morva sereg felett. A kép a felvidéki környezetben jól értelmezhető volt, 1898-as budapesti bemutatója után helyet is kapott a komáromi Vármegyeházban, majd Kultúrpalotában, hogy aztán hosszas kitérővel az 1970-es években kerülhessen vissza újra Komáromba. 1982-es bemutatója után a 2009-ben megnyitott állandó képtárban nyert elhelyezést az EMMI támogatásával felújított kép. Mire emlékezhettek a középkorban? Egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy harci esemény emlékezete évszázadokon át fennmaradjon. Ehhez nem kell más, mint egy folyamatosan működő, élő közösség, a 955. évi augsburgi (más néven Lech-mezei) csata esetében egy egyházi és városi közösség. Erre éppen a csata emlékezete a legjobb példa, amely szorosan összekapcsolódott a 973-ban meghalt és már 993-ban szentté avatott Ulrich (Udalrik) augsburgi püspök emlékével.40 A néhány évtizeddel később, 1000 körül megszületett legendája szerint a püspök személyesen vezette a várost ostromló magyarokkal szemben az ellenállást, amelynek sikerével nagyban hozzájárult a nyílt mezei ütközetben bekövetkező német győzelemhez. 1803-ig az augsburgi püspökségben kimondottan nemzeti emléknapként ülték meg július 4-ét, a püspök halálának napját, amit a német evangélikus egyház is megtartott. A városban álló takácsok székházának a falfestményeit 1605 és 1607 között készítették, ahol megörökítették az augsburgi csatát. Az épület azóta kétszer semmisült meg, s kétszer építették újjá, legutóbb 1958-ban, ekkor már modern stílusban készült, historizáló falfestéssel.41 Mindeközben a hangsúly a leghíresebb Ulrich- 40 Veszprémy László: A Lech-mezei csata ábrázolása a törökellenes képzőművészetben. Tarsoly (1987–1988). 3–4.; részletesen Uő: Az augsburgi csata ezer éve, 955–1955. In: Peremirat. Köszöntő írások Makai Ágnes 70. születésnapjára. Hadtörténelmi Közlemények 126. (2013) (különszám) 301–312. 41 Gregor Nagler: Das Weberhaus in Augsburg mit seinem Freskenzyklus. Ein Denkmal für Denkmalpfleger. Augsburger Volkskundliche Nachrichten 10 (2004) Heft 2. 6–18.
