Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Ablonczy Balázs: Búcsúlevelek és dilemmák: Teleki Pál halála - Indokok
ABLONCZY BALÁZS 176 tővé teszi az egyházi közreműködés nyílt megtagadását.24 Ráadásul, ha az adott személy halála előtt a megtérés valamilyen jelét adta, úgy mégis megadható számára az egyházi temetés, ami ugyanakkor nem jelenti a belső, egyházi fórumon történő feloldozást.25 Ebben pedig kétségkívül se gíthettek az olyan megjegyzések a búcsúlevélben, mint a „bűnös vagyok”.26 Ráadásul a korabeli egyházi törvénykönyv a párbajban elhunytakkal vagy a hamvasztást kérőkkel szemben sem volt különösebben kíméletes. Serédi Jusztinián esztergomi érsek ennek megfelelően liturgikus szempontból a lehető legalacsonyabb szinten tartotta Teleki temetésének katolikus jellegét: a beszentelést Witz Béla prelátus, Teleki gyóntatója végezte, egyházi főméltóságok nem vettek részt benne, jelenlétüket engedélyezték, de csak fekete reverendában és kabátban, papi díszek nélkül.27 Míg néhány hó nappal korábban, Csáky István külügyminiszter temetését a hercegprímás celebrálta. Az utolsó olyan személy, aki nem spekulatív gondolatmenetek vagy félinformációk alapján, hanem új források bevonásával próbálta meg igazolni a gyilkossági téziseket, Zakar András volt. Az eredetileg gépészmérnöki végzettségű Zakar, aki Mindszenty bíboros magántitkára is volt, majd emiatt súlyos börtönbüntetést szenvedett, a sumér hitvilággal, a sumér–magyar rokonsággal, illetve a Kazár Birodalom történetével foglalkozó írások után a hetvenes évek végén folytatott széles körű anyaggyűjtést annak érdekében, hogy bizonyítsa: Teleki Pált meggyilkolták. 1983-ban, Bécsben megjelent kötetének nagy erénye, hogy számos olyan szereplőt szólaltatott meg – vélhetően az utolsó pillanatban –, akik érdemi információkkal tudtak szolgálni a miniszterelnök haláláról: így az orvosszakértői véleményt aláíró Leviczky Károly rendőrorvost (aki továbbra is kitartott korai szakvéleménye mellett: öngyilkosság történt), Teleki sógornőjét, Bissingen Erzsébetet, a Teleki-palota személyzetét, stb.28 A rettenetesen rossz szerkesztéssel, temérdek hibával és nyilvánvaló történelmi tévedé-24 Az 1917-es törvénykönyv temetésre vonatkozó 1203–1242. kánonjait lásd http://www.intratext.com/IXT/LAT0813/_P3V.HTM skk., letöltés 2022. febr. 2. 25 Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. : Az egyházi temetés, mint a lelkek üdvösségének szolgálata. Megjegyzések a katolikus egyház temetési fegyelméhez. Iustum Aequum Salutare 4. (2008) 3. sz. 212. 26 A temetéssel kapcsolatos prímási iratokból közöl: Nyári Gábor: A Sándor-palotától a ravatalig. Teleki Pál második miniszterelnöksége 1939–1941. Bp. 2015. 27 Erről lásd Dai rapporti politici del nunzio apostolico in Ungheria Angelo Rotta Parte II: 1938-1945 / Angelo Rotta magyarországi nuncius politikai jelentéseiből II. rész: 1938– 1945. Szerk. Somorjai Ádám OSB. Bp. 2022. 47. sz. 28 Zakar András: Gróf Teleki Pál halála. Bécs 1983.
