Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Ablonczy Balázs: Búcsúlevelek és dilemmák: Teleki Pál halála - Indokok
BÚCSÚLEVELEK ÉS DILEMMÁK: TELEKI PÁL HALÁLA 177 sekkel terhelt kötet olyan koncepciót kanyarított Teleki halála köré, amely semmilyen tekintetben nem állja ki a történeti tényekkel való összevetés próbáját. Eszerint Telekit vélhetően József téri palotájában ölték volna meg a németek (netán személyesen maga Keitel és/vagy Göring), holttestét becsempészték a Sándor-palotába; megöletésének oka pedig az volt, hogy nagyszabású angol–magyar szövetségi tervet dolgozott ki és kívánt eljuttatni Londonba, amely például 60 ezer ejtőernyős Mohács–Baja térségben történő ledobásával számolt. Attól az apróságtól eltekintve, hogy a Brit Birodalomnak 1941 elején összesen nem volt ennyi ejtőernyőse (később sem nagyon), hogy a kísérletnek semmilyen nyoma nem található a fennmaradt magyar vagy brit iratokban, néhány hallomásból szerzett információra támaszkodva Zakar egész krimit kerített a plánumot vivő futár elfogása és az irat megkaparintása köré. Ráadásul olyan szereplőknek tulajdonított aránytalanul nagy szerepet, akiknek feltűnése Teleki körül semmivel nem igazolható (állítólagos „cserkésztitkáráé”, Zabolai Szabó Jánosé), vagy olyan informátoroknak tulajdonított szerepet, mint az a tompai tanító, aki 1941. április 4-én hallotta a BBC-ben, hogy az ominózus futárt miképpen tartóztatták fel a németek. Zakar az általa írottak hitelességét úgy igyekezett megteremteni, hogy beszélgetőpartnerei címét, foglalkozását, a lefolytatott beszélgetés helyét (például „a Szilágyi Erzsébet fasorban, a Budagyöngye magasságában”) is igyekezett megadni. Zakar könyve megjelent új kiadásban (Kairosz Kiadó, 2009), és az öngyilkosságot kétségbe vonók előszeretettel használják is.29 (Filológiai érdekesség csupán, hogy könyvkéziratának egy korai verzióját Zakar gyakorlatilag szamizdatként terítette a hetvenes évekbeli Budapesten: egy ilyen példány Pechtol János egykori adventista egyházelnök hagyatékából hozzám került, és tanulságosak az eltérések a kiadott műtől.)30 Stoffán György újságíró a kétezres években megjelent művében még azzal egészítette ki a hetvenes évek végén kialakított forgatókönyvet, hogy leírta: Németországban találkozott azzal a Magyarországról sorozott, pilisvörösvári sváb származású, hajdani SS-katonával, aki állítása szerint lelőtte Telekit.31 A szerző mindössze arról feledkezett meg, hogy a magyarországi SS-toborzások csak 1942-ben indultak meg: bár nem elképzelhetetlen, hogy egy-egy elkötelezett nemzetiszocialista népi német átszökött a 29 Lásd dr. Bakos Batu: Gróf Teleki Pál halála. Http://gepujsag.hu/arhext/szozatarh/show page.php?pid=1272, letöltés 2022. febr. 2. 30 Újabb adatok gróf Teleki Pál haláláról. Összegyűjtötte: Dr. Zakar András. Bp. 1978. 116 oldal + függelékek (kézirat a szerző tulajdonában). 31 Stoffán Gy.: „Én öltem meg” i. m. 8–10.