Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Veszprémy László: A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal? - Na és a győztesek?
VESZPRÉMY LÁSZLÓ 16 avatták fel, Július 6-án, azaz a csata és Árpád halálának feltételezett napján. Miután a kormány nem vette be a millenniumi emlékművek csoportjába, tiltakozásként közadakozásból kellett megépíteni.28 Az történt ugyanis, hogy az országgyűlés Millenáris Nagybizottságának egyetlen történész tagjaként Thaly Kálmán személyesen döntött és választotta ki a vezérek hetes számához igazodó millenniumi emlékművek, emlékoszlopok helyét. Thaly Kálmán a bánhidai csatáról így beszélt a Parlamentben: „A kegyelet érzete az ősök iránt már akkor megvolt nemzetünkben. Már Szent István, az ország első királya, impozáns módon legelőször nyilvánította hálás kegyeletét nemzetének legdicsőbbje, a honalapító iránt. Mert mit tett Szent István? Örök dicsőség illeti érette. Az első keresztény templomot, melyet építtetett, Árpád sírja fölé emelte az óbudai határban; és az első, most is legnagyobb monostort, a benczések pannonhalmi monostorát, emlékéül ama ténynek, hogy Pannónia meghódítása, a bánhidai győzelmes csata után, Árpád vezéreivel a Pannon-hegyre lovagolt fel és onnan vette birtokába a tartományt, mondom, ennek emlékéül odaépíttette azon hegyre az országnak ma is legnagyobb monostorát”.29 Thaly tehát a pannonhalmi bencés apátság alapítását és a bánhidai csatát összekapcsolta, de az emlékművet, ebben az esetben egy kupolacsarnokot Pannonhalmán javasolta megépíteni, amely azután tudatosan Bánhida irányába tájolva meg is épült. Megfestették benne, amint Árpád a bánhidai csata után fellovagol a Szent Hegyre, és birtokba veszi Pannóniát. Ám a hanyag kivitelezés miatt 1937-re vissza kellett bontani a kupoláját, és a győri alispán tiltakozása ellenére Szent István-kápolnává alakították át.30 Árpád csatához kapcsolódó halálának és eltemetésének elmélete már nyugodtan tekinthető a lelkes hagyományélesztés vadhajtásának, hiszen a vezér és fiai személyes megjelenésére és életkorára, halálára vonatkozóan semmiféle korabeli forrással nem rendelkezünk. Ha Árpád meg is élte, aligha vett részt személyesen (miként a gyermek német királyt sem engedték a harc közelébe).31 A történet azonban itt nem ér véget. A hagyományőr-28 A bánhidai turul. Szerk. Csöke Sándor. I. Tatabánya 1992. 29 Thaly Kálmán felszólalása. In: Képviselőházi napló 1899. XIV (október 3.). 23. 30 László Csaba: A pannonhalmi millenniumi emlékmű. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára készült tanulmányok. Szerk. Lővei Pál. Művészettörténet–Műemlékvédelem IV. Bp. 1993. 445–459. 31 „Árpád is időben tudta tyumenjeit mozgósítani. Ezúttal maga vállalta a főparancsnokságot, három felnőtt fia: Tarhos (43), Űllő (41) és Jutas (35 éves) egy-egy lovas hadtestet vezetett. Ebből arra következtethetünk, hogy Árpád serege harminc, legfeljebb negyvenezer harcosból állhatott”. – Csihák György: A pozsonyi hadi diadal (907. július 3–7.)
