Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Révész Tamás: Katonák, akiket nem akartak látni - A központi hatalmak helyzete 1918-ban
KATONÁK, AKIKET NEM AKARTAK LÁTNI 149 amúgy is súlyos nyersanyaghiánnyal küzdő ipari termelés jelentősen visz szaesett, tovább rontva a haderő addig is igen rossz ellátási helyzetén.5 A központi hatalmak hadvezetősége tisztában volt a kétségbeejtő helyzettel. A német vezérkar a problémákat csak egy, a nyugati fronton kivívott gyors győzelemmel látta megoldhatónak. Ludendorff és Hindenburg így még azelőtt ki akarta ütni Nagy-Britanniát és Franciaországot a háborúból, hogy az amerikai katonák nagy számban megérkeznek a kontinensre. Az 1918. március 21-én meginduló Michael offenzíva azonban hiába törte át számos ponton a brit védőállásokat, stratégiai értelemben teljes kudarcnak bizonyult. A francia és angol csapatok nem kezdtek pánikszerű menekülésbe, és a németek a legfontosabb közlekedési csomópont közül végül egyet sem tudtak elfoglalni. A nyárig elhúzódó véres harcokban a támadók összesen majdnem 800 000 embert veszítettek, köztük a sereg legjobban kiképzett és felszerelt katonáit.6 Ráadásul a Westheer nek el kellett hagynia a korábbi jól megerősített vonalait, és kénytelen volt hosszabb és lényegesen nehezebben védhető állásokat elfoglalni. 1918 júniusára az egyszerű katonák számára is egyértelművé vált, hogy a német hadsereg ezt a háborút már nem nyerheti meg.7 A korábban félelmetesnek számító haderő így a felbomlás jeleit kezdte mutatni. A német katonák egy jelentős része a harc folytatása helyett egyszerűen a dezertálást választotta. Az emberek általában nem megszöktek az egységüktől, hanem „elvesztek”, miközben csapattestüket az egyik állomáshelyről a másikra vezényelték. Wilhelm Deist német hadtörténész becslése szerint 1918 nyarán legalább háromnegyed, de legfeljebb egymillió fő hiányzott a német haderőből, többségük a hátországban szolgáló tartalék alakulatokat hagyta ott.8 Mindeközben a katonák morálja a frontvonalon – ha 5 Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja: 1914–1918. Bp. 2014. 308–309. 6 Alexander Watson: Enduring the Great War: Combat, Morale and Collapse in the German and British Armies, 1914–1918. Cambridge – New York 2008. 198–200.; Hew Strachan: The Morale of the German Army, 1917–1918. In: Facing Armageddon: The First World War Experienced. Ed. Hugh P. Cecil – Peter H. Liddle. London 2003. 389–392.; Leonard V. Mick: 1918: Endgame. In: The Cambridge History of the First World War. Ed. Jay Winter. Cambridge 2013. 143–149. 7 Wilhelm Deist – E. J. Feuchtwanger: The Military Collapse of the German Empire: The Reality Behind the Stab-in-the-Back Myth. War in History 3. (1996) 2. sz. 186–207., 196.; Mick, L. V.: Endgame i. m. 149–152. 8 Deist, W. – Feuchtwanger, E. J.: The Military Collapse of the German Empire i. m. 201– 202., 206–207. A legújabb szakirodalom szerint ezek a számok némileg túlzóak lehetnek. Lásd Watson, A.: Enduring the Great War. i. m. 208–209., 214.
