C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.3. A nádorváltások Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 76 Nehezebb kérdés a másik két szereplő mozgása. Bebek Detre május 15-én már nádorként adott ki oklevelet birtokán. Ráadásul a forrás szerint a nádor előtt személyesen jelent meg Pásztói János országbíró és Kazai Kakas János bizonyos birtokuk zálogosítása végett.445 Pásztói János or szágbíró a nádorral való találkozás után Vadászról hazatért Pásztóra, ugyanis június 12-én már otthonról keltezett.446 Kérdés azonban, hogy az előtte lévő hónapokban merre jártak. Február 1-jén Detre maga is a király mellett, Kőrösön tartózkodott,447 ahonnan, mivel a szlavón báni címét 1397. február végén elvesztette – Garai Miklós március 4-én már e bánságot is kezében tartotta448 –, nyilván a királlyal együtt tért haza. Az ország bíró – mint a hat kinevezett ügyvivő egyike – itthon várta a király hazaérkeztét. 1396. szeptember 8-án Nagyhatvanban, 1397. január 30-án Egerben időzött.449 Innen utazott a király elé, és március 4-én már ő is egyike volt azoknak, akiknek pecsétjével megerősítették azt az adománylevelet, amellyel a király a Kanizsaiaknak adta Simontornya várát és tartozékait.450 Kanizsáról azonban nem ment a királlyal rögtön Budára, hanem Somogy megyében maradt, ahol április 21-én még Igal faluban keltezett.451 Innen a királyi udvar érintésével térhetett haza, hogy azután a hónap közepén megjelenjen rokonával a nádor előtt. Az előbb felsorolt adatainkból annyit bátran leszűrhetünk, hogy április legvégén és május első felében a legfontosabb emberek Budán tartózkodtak – ráadásul ez az időszak éppen György-nap tájára esik. A tanácskozások egyik eredményét is ismerjük,452 mégpedig a hiteleshelyek terüle ti hatásköréről szóló rendeletet, amelynek szövege több oklevélben is fennmaradt. Az ennek hatálya alóli felmentést tartalmazó első ismert oklevelet 1397. június 3-án bocsátották ki. Ebben a király meghagyta az esztergomi káptalannak, hogy bizonyos birtokok iktatásánál „az országlakosokkal hozott rendeletének figyelmen kívül hagyásával” (non obstante nostro statuto cum nostris regnicolis in hiis stabilito)453 járjanak el. Hasonló ügy -445 DL 89609–10. (ZsO I. 4758. sz., máj. 8. utáni kelettel), további útjára lásd C. Tóth N.: Hiteleshelyi rendelet 56. 446 DL 69296. 447 Tkalčić I. 387. – Részletesen lásd C. Tóth N.: Hiteleshelyi rendelet 57. 448 Archontológia 1301–1457. I. 19., ZsO I. 4656. sz. 449 ZsO I. 4514., 4620. sz. 450 ZsO I. 4656. Vö. 4655. sz. – Megjegyzem, a febr. 11. és ápr. 21. közötti időszakból nem ismerünk országbírói oklevelet. 451 ZsO I. 4721. sz., zöld viaszba nyomott pecséttel. 452 Lásd C. Tóth N.: Hiteleshelyi rendelet 57. 453 ZsO I. 4808. sz. (DL 100280.)
