C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.3. A nádorváltások Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 77 ben kelt június 24-én is egy oklevél, amelyben szintén ezt a formulát (non obstante statuto nostro cum nostris regnicolis in hiis stabilito)454 találjuk. A következő felmentést tartalmazó oklevél mintegy öt évvel későbbről maradt fenn. 1402. október 5-én Zsigmond király a szekszárdi konventnek szóló parancsának az iktatást elrendelő részénél a felmentést adó kitétel minket érdeklő részét már így olvashatjuk: „az országban hozott törvény értelmében” (iuxta statutum et decretum in regno nostro firmiter observari commissum),455 ami alapján az előbbi két változatot bizton köthetjük egy időben nem túl távoli – értsd 1397. április–májusi – országlakosokkal folytatott tanácskozáshoz. Összefoglalva az előbbieket, úgy gondolom, hogy Ilsvai Leusták fogságba esése után a király, a kiváltására tett kísérletek sikerétől függetlenül, már az országba történt visszaérkezésekor elhatározta, illetve a vele lévőkkel elhatározták, hogy új nádort állítanak. Ennek lehetett a jele, hogy a szlavón báni tisztségben már a kőrösi gyűlésen megtörtént a váltás (nem véletlenül ott, hiszen így minden érintett értesülhetett arról). Ugyanennek révén Bebek Detre pár hónapra bárói méltóság nélkül maradt, de mivel eldöntött tény lehetett az országgyűlés megtartása és nádori posztra történő jelölése, ez különösebb problémát nem okozhatott a volt bán életében. A nádorváltásra tehát azért éppen május első felében került sor, mert a király főpapjaival, báróival és az országlakosokkal (cum nostris regnicolis), azaz a nemesekkel456 és talán a városi polgárokkal 457 ekkor – országgyűlé sen458 – tanácskozott Budán. A kinevezés „csúszása” annak volt köszönhető, hogy megvárták vele az országgyűlést, ahol a rendek beleegyezésüket adhatták a király jelöltjéhez. Bebek Detre nádorsága, hasonlóképpen, mint Ilsvai Leustáké, ismét csak öt évig tartott. Zsigmond király 1402. szeptember második felére országgyűlést hívott össze Pozsonyba, hogy azon elismertesse Albert osztrák herceg esetleges trónutódlását, illetve az azzal kapcsolatos ügyekben tett elhatározá-454 ZsO I. 4845. sz. (DL 8234.) 455 ZsO II. 1960. sz. (DL 58811.) 456 Máj. 5.: Bereg megye nemessége nevében panaszkodnak tizedszedés ügyben (ZsO I. 4746. sz.). 457 Máj. 8.: Igló város képviseletében Knoll János írat át oklevelet (ZsO I. 4753. sz.), máj. 14.: Eperjes város panaszai (uo. 4707., 4715. sz.), máj. 15.: Privigye város nevében elöljárója (primarius) tesz panaszt (uo. 4770. sz.), máj. 30.: Körmöcbánya megfizeti adóját (uo. 4795. sz.). 458 Vö. E. Kovács P.: Zsigmond és Velence 36.
