C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.2. A nádorváltások Nagy (I.) Lajos uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 44 nádor 1342. december 22-én kibocsátott ítéletlevelét, amelyben Miklós nádor arról írt, hogy ő a király kegyessége, valamint a főpapok, bárók és az ország nemeseinek egyetértő akaratával nyerte el tisztségét. Ezen oklevél intitulációjában Miklós nem a régi palatinus, hanem a „Magyar Ki rályság nádora” (regni Hungarie palatinus) címmel illette magát. 154 Bár 1343 elején155 még visszatért a régi önmegnevezés, ám március 10-től 156 már csak ezzel, a később évszázadokon keresztül használt megnevezéssel találkozunk. A címváltozást annak idején Nyers Lajos még a nádor vidéki kúriájának megszűnésével magyarázta, amely ugyan „időben összeesik az I. Károly megindította és Nagy Lajostól tovább folytatott bíráskodási központosítással”, de „a vidéki kúria megszűnése okozatilag nem függ össze a központosítással, hanem csak azzal párhuzamosan haladó tény. A nádori kúria fönnállása inkább Druget Vilmos személyével volt kapcsolatban s halálával magától megszűnik. Nagy Lajos azután már nem támasztotta életre, hanem a nádori vidéki bíráskodást és bíróságot is központosította s beillesztette a királyi kúriába. Ez pedig mindjárt Nagy Lajos uralkodása kezdetén (1343. elején) végbement s bizonyára ezzel van összefüggésben a regni Hungariae palatinus cím fölvétele és következetes használata.”157 E megállapítását aztán munkája más részében is hangsúlyozta: „cím felvétele a nádori kúria központosításával lehet kapcsolatban.”158 Mint látható, Nyers Lajos nem közvetlenül kötötte össze a vidéki kúria megszűnését és a címváltozást, ennek ellenére a későbbi szakirodalomban ez már ok-okozati viszonyként csapódott le.159 A Nyers Lajos-féle magyarázat ma már nem áll meg. Szőcs Tibor kutatása és meggyőző érvelése szerint a nádori kúriának a központba történő költözése már Druget Vilmos nádorsága elején megindult és 1338-ban teljesedett ki, amikor Vilmos gyakorlatilag felszámolta vizsolyi (bírói) kúriáját.160 Ennek megszűnése persze korántsem mivel Gábor Gy.: Megyei intézmény 128. szerint ezen év október 17-én Hont megyének (AO IV. 645.) valóban tartott a nádor közgyűlést. 154 DL 3537. (Anjou oklt. XXVI. 664. sz.) – Nyers L.: A nádor bírói működése 47–48.; Bertényi I.: Országbírói intézmény 183. 155 Jan. 20. (Anjou oklt. XXVII. 34. sz.), 24. (Uo. 41. sz.) 156 Anjou oklt. XXVII. 97. sz. 157 Nyers L.: A nádor bírói működése 12. – A vizsolyi bírói szék működésére más, megfontolandó magyarázatot lásd Zsoldos A.: Druget-tartomány 119–138. 158 Nyers L.: A nádor bírói működése 48. 159 Lásd erre legutóbb Csukovits E.: Károly uralkodása 85. 160 Szőcs T.: Nádori intézmény 141.; Zsoldos A.: Óbuda urai; Spekner E.: A királyi székhely 109–119.
