C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.2. A nádorváltások Nagy (I.) Lajos uralkodása idején

A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562)

41

utolsó, nevében kibocsátott oklevél Visegrádon, augusztus 29-én kelt, szeptember 20-án már a szepesi káptalanban tudtak haláláról.137

Utóda, Zsámboki Miklós első kiadványa október 13-án kelt, szintén Visegrádon, ám a nádori hivatalt valószínűleg már szeptember 29-én elfoglalta.138

A váltás időpontját azonban pontosabban is behatárolhatjuk: a leendő nádor szeptember 23-án még egy királyi oklevél relator

aként szerepel min

denféle tisztsége említése nélkül,139

ráadásul az idézett október 13-i adat szerint Miklós nádori pecsétje még nem készült el,140

azaz a kinevezésére a közeli napokban kerülhetett sor. Ugyanekkor más méltóságokban is változások történtek. Szécsényi Tamás elvesztette erdélyi vajdaságát: utoljára szeptember 5-én szerepelt e hivatalában, míg utódát, Sirokai Miklóst szeptember 22-én már új tisztsége átvételére küldte a király Erdélybe.141

Az új erdélyi vajda kinevezésével az eddig általa betöltött ajtónállómesteri méltóság is felszabadult. Sirokai utóda, Becsei Töttös 1342. október 17-én szerepel e minőségében először.142

(Töttös augusztus 27-én még nem visel

te e tisztséget.)143

Ugyanekkor történhetett a szörényi báni és az asztal

nokmesteri honor betöltése is. Szécsi Dénes előző évi halála óta ugyanis pok, illetve országos gyűlések megléte mellett (vö. Gerics J.: korai rendiség 276–282.). – Lajos király ekkori itineráriuma meglehetősen nehezen állítható össze, a következőket tudjuk biztosan: az országbíró aug. 12-i oklevele szerint Jakab-nap nyolcadán – aug. 1-jén – a bárókkal és az ország nemeseivel ítélkezett (nos unacum baronibus et nobilibus regni iudiciario pro tribunali sedissemus) Visegrádon. (Anjou oklt. XXVI. 429. sz., DF 210769.) – Aug. 3-án Visegrádon elhalasztotta házasságát Luxemburgi Margittal, tette mindezt anyja, a főpapok és bárók stb. tanácsára (de consilio prelatorum et baronum, consiliariorum nostrorum). (Anjou oklt. XXVI. 416. sz., DF 287458.) – Aug. 8-án még a király nevében kelt oklevél Visegrádon (Anjou oklt. XXVI. 419. sz.), de utána legközelebb a hónap végén, 27-én bocsátottak ki oklevelet a király neve alatt (Anjou oklt. XXVI. 456–458. sz.). Ám az kérdéses, hogy Lajos ekkor már Visegrádon lett volna, mivel Nagymartoni Pál országbíró 1347. máj. 10-i oklevele (Anjou oklt. XXXI. 398. sz., DL 72182., p. 10.) szerint aug. 27-én a királyné egy ügyet a király Váradról Visegrádra történő érkezésének 3. napjára halasztott. Szeptember első hetétől viszonylag sűrűn kimutatható, hogy Visegrádon tartózkodik a király (szept. 8., 18., 23. sz.; Anjou oklt. XXVI. 473., 490., 502. sz.). Mindezek alapján gondolom azt, hogy a váradi útra augusztus közepén került sor.

137 Piti F.: Nádorváltás 436. (Anjou oklt. XXVI. 460., 493. sz.)

138 Piti F.: Nádorváltás 435., 441. (Anjou oklt. XXVI. 515. sz., bár ebből nem feltétlenül következik ez a megállapítás.)

139 Anjou oklt. XXVI. 502. sz., „relatio Nicolai filii Geleti”.

140 Anjou oklt. XXVI. 535. sz.

141 Piti F.: Nádorváltás 438.

142 Archontológia 1301–1457. I. 48.

143 Anjou oklt. XXVI. 456. sz.