C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.1. A király nádorától az ország nádoráig – az előzmények 1342-ig

A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 39 lázadókat valamiképpen megfékezzék. Erre a feladatra magától értető­dően adódott a nádor személye, ám ezt úgy oldották meg, hogy egyrészt a nádor lázadása se okozzon visszafordíthatatlan változásokat, másrészt mégis megmaradjon a tisztségviselő jogköre és ereje. Éppen ezért 1291 vé­gétől, amikor a helyzet úgy kívánta, illetve 1296 júliusától egyszerre két, egy „dunáninneni” – azaz mai fogalmaink szerint dunántúli – és egy „du­nántúli” nádor volt hivatalban.117 Mindez még III. András uralmának vé ­gén további változáson ment át: 1300 nyarán, az újabb válság lecsendesíté­sére a király kiegyezett a leghatalmasabb tartományurakkal, a Kőszegi Henrik-fiakkal és Csák Mátéval, és a saját uralmuk alatt lévő területek nádorává tette őket. Ám ennek ellensúlyozására egyúttal négy megbízható hívét is ugyanebben a kegyben részesítette. Ez a rendszer aztán egészen Anjou Károly harmadik, minden szempontból érvényes koronázásáig ér­vényben maradt. 1310-től viszont a király már csak egyetlen személy, az általa kinevezett Borsa nembeli Kopasz nádorságát ismerte el.118 Kopasz nádor méltóságviselésének pontos végéről nincsenek biztos információink. 1314. augusztus 24-én még biztosan ő a nádor,119 s tisztsége elvételét En ­gel Pál az 1314 augusztusának végén, szeptemberének elején tartott or­szággyűléshez kötötte. Véleménye szerint ezt erősíti az országbírói hiva­talban szeptember folyamán bekövetkezett csere is.120 Némi óvatosságra inthet minket azonban egy damus pro memoria – azaz kiadóját meg nem nevező – november 22-i, Adorjánban kelt oklevél, amely Bihar, Békés, Szolnok és Krassó megyék részére tartott közgyűlésről ad hírt.121 Az okle ­vélben szereplő megyék és legfőképpen annak kelethelye, Adorján, a Bor­sák uralmi körzetét jelentette,122 amelyet csak ismételt lázadásuk után vesztettek el 1317 tavaszán.123 A témáról írva Kristó Gyula Engel Pállal szemben Borsa Kopasz lázadását, ezzel együtt a nádori székről történt le­váltását figyelembe véve az 1314. november 22-i oklevelet is 1315 tavaszá­nak végére tette, az új nádor tisztségviselésének kezdetét pedig 1315. augusztus elejétől számította.124 Rátót nembeli Domokos tisztségviselésé -117 Zsoldos A.: III. András nádorai 325–327. 118 Uo. 296–299. 119 Archontológia 1301–1457. I. 2. 120 Engel P.: Az ország újraegyesítése 336.; Zsoldos A.: Adorján három ostroma 168–170. 121 Anjou oklt. III. 849. sz. 122 Archontológia 1301–1457. I. 265. 123 Engel P.: Az ország újraegyesítése 344. 124 Kristó Gy.: Károly király harcai 321. – Vö. Archontológia 1301–1457. I. 2., ahol végső soron Engel Pál is így számította.

Next

/
Thumbnails
Contents