C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

4. Összegzés és kitekintés. A nádori és a helytartói intézmény a kora újkorban

A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 340 bűl és só-aknákból, s Dalmatia tartományában két szigetek tulajdoníttatának vala az tisztnek, melyek mindazáltal néhány száz esztendőkkel azelőtt az ve­lencésektűl eltulajdoníttatván mostan is tőlök bírattatnak.”17 Istvánffy szövege szinte szó szerinti kivonata az ún. nádori cikkelyeknek: a 17. század elejére a Nádasdiék által kreált tényleges, igényelt és vélt jogkörökből álló irat – nem mellékesen annak is köszönhetően, hogy Mossóczy Zakariás 1584-ben felvette szövegét a Corpus Juris ba 18 – a min ­denkori nádorok hivatkozási alapjává lett (hozzátehetjük, ha akartak se nagyon tudtak volna sok minden másra hivatkozni).19 A kibővült nádori hatáskör „elfogadását” még két, egyidejű dolog is elősegítette: egyfelől év­tizedeken át (1562 és 1608 között) az uralkodók nem egyeztek bele nádor választásába, hanem helyettük királyi helytartókat (a főpapok közül),20 másfelől nádori helytartókat (a nádori bíráskodás végzésére)21 neveztek ki, aminek következtében törvényi szabályozás híján a nádor eredeti jog­körei elhomályosultak. Továbbá, amint már említettem, megválasztása után Illésházy István elnyerte a királyi helytartóságot is, sőt ezt törvény­ben is lefektették (1608. évi k. e. 18. tc.), ettől kezdve pedig a korábbi ná­dori és helytartói jogkörök végképp összekeveredtek, illetve összeolvad­tak.22 Mindez persze a magyar rendek számára korántsem volt haszonta ­lan, hiszen – emlékezzünk vissza – a középkori nádoroknak a méltóságból eredő tekintélyükön túl törvényileg szabályozott hatásköre az igazságszol­gáltatás területén kívül nem volt, míg a Jagelló-korban kinevezett királyi helytartóknak csak meghatározott időre és területekre volt érvényes a jogkörük. Azzal, hogy annak idején már Nádasdi Tamás nádori kinevező­levele egyúttal helytartói kinevezését is tartalmazta, megnyílt az út az új, 1608. évi értelmezés felé. Mindez azonban csak elvben létező lehetőség volt, mivel ekkor még sem a nádori, sem a helytartói hatáskört nem szabá­lyozta törvény,23 viszont az ekkor már törvényként tisztelt nádori cikke ­lyeket az uralkodók nem voltak hajlandóak megerősíteni.24 Illésházy nádorságával hosszú, napra pontosan majdnem hat évtize­des időszak vette kezdetét, amikor is a nádori és ezáltal a helytartói mél-17 Istvánffy 159. 18 Lásd a 3.2.1. fejezetet! 19 Vö. a Függelék 1. fejezetének táblázatában felsorolt törvényhelyekkel. 20 Ember Gy.: Újkori közigazgatás 102. 21 Uo. 518. 22 Vö. uo. 519. 23 Vö. S. Lauter É.: Palatinus regni 224., 233–234. 24 Ember Gy.: Újkori közigazgatás 104.

Next

/
Thumbnails
Contents