C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.5. Az ötödik és hatodik cikkely
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 315 Bátori András és Nádasdi Tamás közül az utóbbi nyerte el a posztot.302 A nádorválasztás kierőszakolásának évtizedes küzdelme303 egybeesett egy másik, nem kevésbé fontos törekvéssel. Ez nem volt más, mint Ferdinánd király arra irányuló kísérlete, hogy elfogadtassa fiának, Miksának a trónöröklését, szemben a rendek által képviselt szabad választói akarattal.304 Ennek a küzdelemnek az egyik leágazása volt az ország jogainak felülvizsgálatára létrehozott bizottság munkája nyomán létrejött, ún. Quadripartitum. A munka bizottsági és dinasztikus változata nagyjából egy időben, 1552/1553 fordulójára készült el.305 A nádorok szempontjából a két változat közötti legfőbb különbség a jogkörük leírása céljából a paragrafusok közé illesztett nádori cikkelyek – mint arról már volt szó – szövegében van: a dinasztikus verzióban több ponton megnyirbálták jogkörüket, mondhatni az aktuálpolitikai helyzethez igazították őket. A küzdelemben tehát a rendek és Nádasdi Tamás félsikert értek el: lett nádor, aki egyúttal megkapta az országos főkapitányi címet is, de kinevezőlevelében a nádor és a helytartó jogainak felsorolásakor a nádori cikkelyekre nem hivatkoztak.306 Mindezeken túl, a nádor halála után az egész katonai irá nyítást a Haditanács vette át.307 – A cikkelyt ugyanakkor megerősítette az 1681. évi 1. törvénycikk.308 3.3.5. Az ötödik és hatodik cikkely „Ötödször: ha az országlakók között netán holmi meghasonlások vagy veszeke dések avagy más vitatkozások fordulnának elő, a nádor tiszti hatalmánál fogva, ezekre vigyázni, és azokat elfojtani s kiegyenlíteni, valamint a bűnösöket érdemük szerint megbüntetni, úgyszintén a történteket jóvá tenni s helyreigazítani tartozik. Mindazonáltal a királyi méltóság és hatalom mindenkor épségben maradván.” 309 „Hatodszor: hogy ha valamikor a király és ország között viszály vagy egyenet lenség találna támadni: a nádornak tiszténél fogva közbenjárónak kell lennie 302 Bessenyei J.: Nádasdy Tamás 21–22.; Dominkovits P.–Pálffy G.: Küzdelem a hatalomért 776. 303 Lásd az 1.2.6. fejezetet! 304 Pálffy G.: Magyar Királyság 252–253. 305 Uo. 255. 306 Lásd Nádasdi Tamás 1554. ápr. 15-i kinevezőlevelét (R. Kiss I.: Helytartótanács 404– 409.). 307 Ember Gy.: Helytartói hivatal 153., valamint Pálffy G.: Magyar Királyság 149–153. 308 CJH IV. 262–265. 309 CJH I. 398–399.; DRH 1458–1490. 316.
