C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.4. A negyedik cikkely

AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 311 vel duos generales capitaneos) a hadjárat idejére. 275 Összességében el ­mondható, hogy az országos/királyi főkapitányok minden esetben kineve­zés útján nyerték el határozott időre szóló megbízásukat, és mint az látha­tó, a hivatalban lévő nádorok mellett mások is megkapták azt.276 Érdemes még visszatérnünk a cikkelyek vonatkozó, 4. pontjának szó­használatára. Mint láttuk, az országos főkapitány megnevezésére a gene ­ralis et supremus capitaneus kifejezést használja a szöveg. A szóban forgó tisztség megnevezését egyedüliként Pálffy Géza vizsgálta, aki arra a meg­állapításra jutott, hogy a két jelző „jelentése ebben az esetben – a kor latin nyelvében oly gyakran alkalmazott jelzőhalmozásnak megfelelően – pusz­tán szinonima funkcióját töltötte be, és önálló jelentéstöbbletet alig hordo­zott. A két attribútum közel azonos jelentése később sem változott meg, így a mohácsi csatát követő évtizedekben a capitaneus szóval való összeté­telben azokat egyaránt használhatták mind a magyar hadszíntérre érkező idegen csapatok főparancsnokának, mind az országos főkapitányok tiszté­nek jelölésére.”277 E zavaros helyzet megváltoztatására 1547-ben történt kísérlet (20. tc.), amikor is a két tisztség megkülönböztetésére az országos főkapitányt a supremus regni capitaneus, míg az idegen csapatok parancs ­nokát generalis capitaneus címmel illették. 278 A valamelyik jelzővel ellátott kapitányi cím ismereteim szerint tör­vényben először 1454 januárjában bukkan fel, amikor Hunyadi Jánost egy évre a királyi had országos kapitányának nevezték ki.279 Ugyanakkor az előtte lévő évből, illetve az azt követő évekből számos példát idézhetünk, amelyben Hunyadi „országos főkapitánynak” (supremus capitaneus regni Hungarie,280 vagy tocius regni Hungarie capitaneus 281 vagy capitaneus regni Hungarie generalis282 ) nevezi magát, illetve „a Magyarországon állí ­tott főkapitánynak” (supremus capitaneus regie maiestatis in regno Hun -275 CJH I. 844–845. 276 Lásd még erre Szabó D.: Az 1485. évi czikkelyek 109., ahol Timon Ákossal szemben szellemesen megjegyzi, hogy „Timon ... állítása pontosan megáll, de semmi esetre nem bizonyítja a nádori czikkek törvény voltát, sőt logikusan épen az következnék ebből a jelenségből, hogy azért kellett ezt a küzdelmet folytatni, mert a nádor királyi helytartó­sága érdekében nem lehetett tételes törvényre hivatkozni”. 277 Pálffy G.: Védelmi alapkérdések 63. 278 Uo. 64. (CJH II. 200–201.). 279 „...infra presentis anni integri revolutionem capitaneum generalem instituimus huius­modi exercitus nostri instaurandi” (I. tc., DRH 1301–1457. 379.). 280 1453. jún. 13. (DF 244791., az Adatbázisban jan. 17-i kelettel szerepel). 281 1453. febr. 24., márc. 10. (Zichy oklt. IX. 352–353.; DF 277153.). 282 1453. márc. 10. (DL 102529.)

Next

/
Thumbnails
Contents