C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.3. A második és harmadik cikkely
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 305 A két cikkelyt, mivel a bennük szereplő rendelkezések nagymértékben ösz szefüggnek egymással, együtt tárgyalom. Kiskorú örököse az országnak a vizsgált évtizedekben egyetlenegyszer maradt, mégpedig II. Ulászló király halála után. Az uralkodó elhunyta után összeült György-napi országgyűlésen, amelyet a királyi tanács hívott össze,230 noha Miksa császár és Zsig mond lengyel király az 1515. évi bécsi határozatok értelmében elvállalta volna a gyámságot Lajos felett, ebbe a magyar rendek nem egyeztek bele,231 ezért a királyfi nevelését Brandenburgi György őrgrófra és Borne missza Jánosra bízták,232 valamint 28 tagú kormányzótanácsot állítottak fel a kiskorú király mellé.233 A heteken át tartó tárgyalásokon a nádor, Perényi Imre neve, mint lehetséges gyámé, sohasem merült fel.234 (A tár gyalásokon Szatmári György pécsi püspök az elhunyt király 1508. május 27-i oklevelére235 hivatkozott, 236 míg vele szemben Perényi nádor egy álta la bírt „aranybulla” mondataival érvelt237 – legalábbis Cuspinianus sze rint.) Némileg idevonhatónak látszik 1527 márciusában a két király, Ferdinánd és Szapolyai János között Olmützben zajló tárgyalásokon Ferdinánd követeinek a nádor hivatali jogkörét ismertető – jóllehet itt nem gyámságról van szó – válaszának 4. pontja: e szerint a király kiskorúsága, avagy fogyatékossága esetén a nádor a helyettes.238 – A cikkelyeket megerősítette az 1681. évi 1. törvénycikk.239 230 Kubinyi A.: Tárgyalási rend 4. 231 Szabó D.: Küzdelmeink 132–134. 232 Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 7. 233 Szabó D.: Küzdelmeink 135.; Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 101–102. 234 Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 4. 235 Kovachich, M. G.: Vestigia I. 455–462.; Szabó D.: Küzdelmeink 108–109. (A rengeteg példányból egy: DL 82278.) 236 Cuspinians Briefwechsel 78–79. 237 „...palatinus ex officio esset tutor semper regis orphani” (Cuspinians Briefwechsel 79– 80.). 238 „...vices et munia regis obire, si rex aut per etatem, aut aliquem naturę defectum regnum administrare aut defendere non posset” (PRO SP 1/41 ff. 172r; a forrás fotómásolatát Bárány Attila kollégám bocsátotta a rendelkezésemre, önzetlenségét ezúton is köszönöm; hiányos kiadását lásd Fraknói V.: Az 1485-ik évi czikkelyek 505.); nagyjából ugyanezt ismételték meg a királyi biztosok az olmützi értekezleten 1527. jún. 2-án is. (Uo. 505–506.) 239 CJH IV. 264–265.
