C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.2. Az első cikkely
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 301 „feje” vagy „elöljárója”202 a nádor lett volna, ő ugyanis a többi országnag y gyal és a főpappal együtt az ekkor még nevében nem, de valóságban már létező „felsőtábla” tagja volt.203 Az „alsótábla” levezető elnökét a nemesség választotta: így 1524-ben Ártándi Pált, 1525-ben Verbőci Istvánt.204 A felsőtáblának, azaz ekkoriban a tágabb királyi tanácsnak az ajtónállómester lehetett a levezető elnöke.205 A részlet a fenti történeti tények ellenére valóban nagyfokú hasonlóságot mutat a nádori cikkelyek első pontjában írtakkal. A probléma azonban az, hogy a cikkelyekben az országgyűlés öszszehívásáról szóló tagmondat csak a Nádasdy-féle példány szövegében van meg: egyetlen kódexbeli másolatban, és így a törvények kritikai kiadásában sem szerepel. A harmadik cikkely ugyanakkor valóban érinti a kérdést: a király magvaszakadtával az új király választásáig, illetve a kiskorú örököse esetén annak nagykorúsításáig a nádor hívja össze az országgyűlést. A probléma azonban itt is fennáll: a szokásjogra meglehetősen nehézkes hivatkozni, hiszen csak a Tubero életében történt trónváltozásokra koncentrálva azt látjuk, hogy Mátyás halálakor nem volt nádor, így az országgyűlési meghívót az özvegy királyné neve alatt és a kormányzótanács aláírásával bocsátották ki.206 A II. Ulászló király halála után tartott György-napi országgyűlést a királyi tanács rendeletére (de edicto dictorum dominorum prelatorum et baronum) hívták össze. 207 A II. Lajos király nagykorúsításáig, azaz a koronázási esküje 1521. december 10-i208 letéte léig tartott országgyűléseket, csakúgy, mint az azt követőket is, a király nevében hívták össze. II. Lajos halála után, amikor ismét magvaszakadt a királyi háznak, az országgyűlést Mária özvegy királyné a mellette lévő országnagyok – köztük a nádor – támogatásával hívta össze, és ezzel a „jogával” Szapolyai János is – legalábbis ekkor még – egyetértett. Végül, mint ismeretes, mindkét fél összehívta a maga királyválasztó országgyűlését. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy eddig az időpontig, azaz 1526 decemberéig a politikai ellenfelek egyikében sem merült fel az az ötlet, hogy az országgyűlés összehívásában a nádornak bármiféle szerepe lenne. Az első követ a vízbe Bátori István nádor titkára, majd ítélőmestere, Révai 202 Tubero 123.: „A szenátus elöljárója, akiről elmondtuk, hogy közönségesen nádornak hívják”. 203 Vö. Kubinyi A.: Tárgyalási rend 6. 204 Kubinyi A.: Tárgyalási rend 7. 205 Uo. 6. 206 MOE I. 56. 207 Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 119., idézi Kubinyi A.: Tárgyalási rend 4. 208 DL 23286.
