C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.2. Az első cikkely
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 302 Ferenc dobta. Az 1526 decemberében összeült pozsonyi országgyűlésen nyolc pontba szedve sorolta fel, miért nem volt érvényes Szapolyai János királlyá választása. A nyolcból figyelmünket az első kettőre érdemes irányoznunk: az első szerint a választás azért volt érvénytelen, mert „nem a nádor hirdette ki a fehérvári királyválasztó országgyűlést, pedig erre egyedül ő van jogosítva”, a második szerint pedig „az országgyűlés nélkülözte a törvényes elnököt: a nádort, akit trónüresedés alkalmával, a királyválasztásnál az első szavazat illet meg”.209 A fenti sorok kísértetiesen egybecsengenek a Tuberónál olvashatókkal, ami persze lehet véletlen, de könnyen elképzelhető, hogy a történetíró halála előtt még átdolgozta az Ulászló trónra kerüléséről írt részt. Ez annál is inkább felvethető, mivel az 1496. évig terjedő részek történetének írásakor nagymértékben támaszkodott Bonfini munkájára,210 ám az 1490. évi eseményekről általa írtak köszönő viszonyban sincsenek a Tizedek vonatkozó részével. 211 Mindezek alapján Tubero értesülésére valóban figyelemmel kell lennünk,212 hiszen az nagy részt egyezik a Révai Ferenc által elmondottakkal, de annak felhasználását a Mohács előtti időszak vonatkozásában, amíg más adatokkal nem tudjuk alátámasztani, kritikával kell kezelnünk. E kitérő után visszatérve az eredeti kérdéshez, a Mátyás király halála utáni helyzettel szemben II. Lajos király halálakor volt nádora az országnak, méghozzá ecsedi Bátori István személyében. A mohácsi csata után a királyné és udvara Pozsonyba menekült, s ugyanide tartott a csatát túlélők egy része is, közöttük a nádor.213 A menekülők és a csatában meg nem jelentek másik része Szapolyai János vajda mellett tűnt fel a Tiszántúlon. A későbbi eseményekből visszakövetkeztetve szeptemberben még mindkét táborban bizonytalanság uralkodott a teendők felől. Szapolyai János levelet írt Mária királynénak, amiben azt tanácsolta neki, hogy hívja össze a királyválasztó országgyűlést (consilium vestrum intelleximus..., ut con ventum generalem indiceremus). 214 A jelek szerint, ha nem is az erdélyi 209 MOE I. 52. 210 Lásd a fordítás előszavát (Tubero 17–18.). 211 Bonfini V-IX-5.: „Orbán egri püspök, az országnagyok ez időbeli vezetője, tudott a különböző pártok létéről, és nehogy az állam valami kárt szenvedjen, a tanács határozata alapján meghirdette a királyválasztó országgyűlést, amelyet a pesti mezőn, a Dunán szoktak tartani.” 212 Erre opponensem, Blazovich László professzor úr hívta fel a figyelmemet, amelyet ezúton is köszönök. 213 C. Tóth N.: Pozsonyi számadáskönyv 169–208. 214 Pray G.: Epistolae procerum I. 274. (idézi Fraknói V.: Az 1485-ik évi czikkelyek 488.), vö. Barta G.: Illúziók esztendeje 19. – Ugyanerre utal a pozsonyi tanácsosok 1526. dec. 8-i,