C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.1. A cikkelyek bevezetése
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 298 amikor is a kérdés tényleges problémát jelentett. Ferdinánd magyar királyként ugyanis – néhány rövid időszakot leszámítva188 – székhelyét nem Magyarországon tartotta, és korántsem volt közömbös, hogy a nádori és ezzel együtt a helytartói tisztség betöltött-e, avagy nem.189 Hiszen Bátori István nádor második (1527–1530) és Thurzó Elek országbíró helytartósága (1532–1542),190 majd főleg Nádasdi Tamás nádorsága (1554–1562) intő példa volt Ferdinánd király és tanácsosai számára a hatáskörök elrendezésének szükségessége miatt. Ezzel összefüggésben az uralkodó még Nádasdi megválasztása és kinevezése előtt sikertelenül próbálta meg csökkenteni a nádor jogkörét. Az egymással küzdő felek kezében az egyik érv éppenséggel a nádori cikkelyekben szereplők lehettek.191 A kérdés tisztázása azonban csak úgy lehetséges, ha tartalmilag is mét részletesen megvizsgáljuk a nádori cikkelyek bevezetőjét, és minden egyes pontját a rájuk vonatkozó középkori és – ahol szükséges – újkori források alapján. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1486 és 1584 közötti időszakban történt eseményeket veszem figyelembe, illetve ez alatt az időszak alatt keletkezett forrásokat használom fel. 3.3.1. A cikkelyek bevezetése „A Magyar Királyság nádorának tisztségéről De mivel az ország rendes bírái között a király után a nádor a Magyar Királyság első helyére tart igényt, akit, amint már röviden érintettük, a királyi felség által csak a Magyar Királyság és a neki alávetett részek főpapjainak, báróinak és más mágnásainak, továbbá nemeseinek és valamennyi rendjének egyöntetű kivánságával, tanácsával és egyetértésével külön e célra összehívott országgyűlésen kell megválasztani; azon a felhatalmazásán túl, ítéletet hozhat a király és az országlakosok között, a többi feladatáról (szóló) cikkelyeket, amelyeket a néhai győzhetetlen Mátyás király úr idején azon az országgyűlésen hoztak meg, amelyen az ország nádorává választották Szapolyai Imrét, és amelyeket figyelembe szoktak venni (ti. a nádori tisztség kapcsán), ide illesztettük a következő szavakkal:” 192 188 Pálffy G.: Magyar Királyság 114–115. és 115. 67. jegyzet. 189 Vö. Pálffy G.: Magyar Királyság 144–149. 190 Erdélyi G.: Vita a helytartóságról 342., 350. 191 Pálffy G.: Magyar Királyság 280–281. 192 A szöveg a Nádasdy-féle példány bevezetésének a fordítása. – Ugyanennek a többi, a kódexszövegek alapján meglévő és szövegében jelentősen eltérő bevezetőjének fordítása: „A nádori tisztség tárgyában hozott cikkelyek, amidőn Mátyás király az országlakosok beleegyezésével Szapolyai Imrét tette nádorrá. Miután a jelen országgyűlés vagy az ország -
