C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.2. Az első cikkely
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 299 A cikkelyek bevezetése, amint azt már többen megállapították, kicsit sem hasonlít a többi, a középkor folyamán hozott törvény preambulumához, sőt valójában nincs is neki. Szintén hiányzik a szöveg végéről a „törvény” megerősítő záradéka. E két, a törvényekre „szokásosan” jellemző elem elmaradása a kisebbik baj.193 A nagyobb gond az, hogy a szöveg egyetlen helyet kivéve – a Nádasdy-példányban a szöveg közepén, a Törvénytárban az első mondat (A nádori tisztség...) – teljesen kortalan, és – tegyük hozzá – inkább az elkövetkezendő időkre, mintsem a jelenre vonatkozó közléseket tartalmaz. Tervezetnek sem nevezhető, inkább olyan, mint amilyen az országgyűlések elején az azt megnyitó királyi előterjesztés (propositio) le hetett. Ugyanakkor e meghatározásom sem állja meg teljes mértékig a helyét, mivel a szöveg értelmezése lehetőséget nyújt ennek ellenkezőjének a feltételezésére is: elképzelhető, hogy éppen az összegyűlt vagy összeült országnagyok kisebb vagy nagyobb csoportja a nádor, illetve a hivatal hatás- vagy jogköre tekintetében tett volna javaslatokat. 3.3.2. Az első cikkely „Először: az ősök régi intézkedésénél fogva végeztük és megállapítottuk, hogy ha valamikor a király magva találna szakadni és új királyválasztásról folyna tanácskozás, a választásban, hivatala méltóságánál fogva, [az országlakosok részére az országgyűlés kihirdetése és azok meghívása, összegyűlésük után pedig]194 mindenkor a nádoré legyen az első szavazat. ” 195 A nádor ilyen szerepéről nem tudunk sem Zsigmond, sem Albert, sem I. Ulászló,196 sem pedig V. László király halála után. De nagyjából ugyan lakosoknak ez a gyülekezete új nádor választása és beállítása céljából lett elrendelve, ugyanezért, mindenekelőtt azt kell éretten megfontolni és beiktatni, hogy kit kell megválasztani, mi tartozik, régi határozat erejénél fogva az ő tisztére és hogy felvállalt tiszténél fogva, mit kell tennie és végeznie. Hogy ezt megértvén, a választást annál józanabb és érettebb tanácskozással beszélhessük meg és olyant lehessen megválasztani, akiben a szükséges kellékek megvannak és aki alkalmas és képes arra, hogy a rábízott terhet az ország becsületére, javára, nyugalmára és megtartására okosságával, bölcsességével és hatalmával elviselje és az ország gyeplőit szükség idején kormányozza s annak megvédéséről gondoskodjék.” (CJH I. 396–397., a szövegét a mai helyesírással közlöm; DRH 1458–1490. 314.) 193 Vö. e tekintetben az 1507. évi országgyűlési határozatok fennmaradásának körülményeivel (Mikó G.: Ismeretlen országgyűlési emlék 456–457.). 194 Ez a rész csak Nádasdi példányában található meg. 195 CJH I. 397–399.; DRH 1458–1490. 314–315. 196 Vö. Szécsi Dénes esztergomi érsek, Gatalóci Mátyás veszprémi püspök, Hédervári Lőrinc nádor, Újlaki Miklós és Hunyadi János erdélyi vajdák 1445. febr. 8-i országgyűlési meghívójával (Zichy oklt. IX. 91., Zala vm. II. 524.).
