C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.1. Historiográfiai áttekintés
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 265 1414–1418 között királyi kinevezés alapján viselt vikáriussága.43 Ennek ellenére a következő dodonai mondattal intézte el a kérdést: „megállapítjuk Fraknói nyomán, hogy a nádori cikkelyeknek a gyámkormányzói és helytartói tisztségre vonatkozó rendelkezései nem mentek hatályba, amit e dolgozat során látni fogunk. Egyébként Ferdinándy nézetét valljuk,44 hogy későbbi törvényhelyek a nádori cikkelyeket törvényerőre emelték, amin nem változtat az, hogy nem tartották meg őket.”45 Újabb fél évtized múltán, 1938-ban jelent meg Ember Győző tanulmánya, amelyben a szerző Rugonfalvi Kiss Istvánnak a helytartótanácsról írt monográfiájához szólt hozzá, s a helytartói hivatal kapcsán röviden érintette, jóllehet konkrétan nem utalt rá, a nádori cikkelyeket: mivel Ferdinánd királlyá választása után Csehországba távozott, ezért „helytartójává, az országgyűlés beleegyezésével, II. Lajos özvegyét, Máriát nevezte ki, bár a nádor élt, s így a törvény szerint [kiemelés: C. T. N.] a helytartóság őt illette volna meg”.46 Két év múlva, 1940-ben jelent meg Holub József kis könyvecskéje, amiben idézte, de nem minősítette a cikkelyeket,47 míg négy évvel későb bi jogtörténeti monográfiájában meglehetősen érdekesen fogalmazott: Mátyás király „1486 januárjára nádorválasztó országgyűlést hívott össze és emlékiratba [kiemelés: C. T. N.] foglaltatta össze mindazt, ami szerinte a nádori tisztség hatáskörébe tartozik”.48 Holub idézett két munkája kö zött látott napvilágot Erdélyi László könyve, amelyben következetesen „1485. évi nádori törvény”ről beszélt.49 1972-ben jelent meg Bónis György könyve a középkori magyar jogról; ebben röviden, elsősorban a 9. cikkely tekintetében (amely a bírságok elengedéséről szól) érintette témánkat.50 Véleménye szerint Mátyás király 43 Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 21–22., 26. 44 Vö. Ferdinandy G.: Közjog 429. 45 Gábor Gy: Kormányzói méltóság 94. 338. jegyzet. 46 Ember Gy.: Helytartói hivatal 143. 47 Holub J.: Kormányzói méltóság 4. 48 Holub J.: Alkotmánytörténelem I. 215. 49 Erdélyi L.: Mo. törvényei 144., 162. 50 Bónis György itt Holub József nyomán foglalkozott a 9. cikkellyel, amely szerinte „azzal is emelni kívánja a nádor méltóságát, hogy míg a király minden más bírói székén kiszabott bírságokat ’de ordinaria sua potentia’ elengedheti, ezt a nádorral legfeljebb ’non tamen ordinaria, sed absoluta potentia” teheti meg (Bónis Gy.: Középkori jogunk 71.). A kérdésről Holub József írt 1950-ben megjelent tanulmányában, amelyben a kifejezés párhuzamát IV. Edvárd angol király Évkönyveiben találta meg (Holub, J.: Ordinaria potentia 95–96.).
