C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.1. Historiográfiai áttekintés
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 266 1486 januárjára országgyűlést hívott össze és ezen alkalomra javaslatot készíttetett a nádori jogokról. A cikkelyek minősítése terén is meglehetősen egyértelműen foglalt állást, amennyiben a következőket írta: „bár nem emelkedtek törvényerőre, e cikkek ... bekerültek a Corpus Jurisba, és századokon át nagy tekintélyt élveztek.”51 A cikkelyek vizsgálata ezután – annyi más középkori témához és területhez hasonlóan – évtizedekre lekerült a kutatás napirendjéről, hogy aztán csak a Mátyás-kori törvények kritikai kiadása kapcsán kerüljön ismét előtérbe. A kritikai kiadás készítői – maguk is tudván a kérdésben zajlott eldöntetlen vitáról –, egy huszárvágással úgy „oldották meg” a problémát, hogy Rugonfalvi Kiss István előadásának kivonatát vették alapul: a nádorválasztás 1486. január 17-e és 25-e között történt, és Szapolyai Imre megválasztása előtt felolvasták a nádori cikkelyeket. A kiadók egyébként a fő problémát nem is abban látták, hogy a cikkelyek hitelesnek tekinthetők-e, hanem hogy szövege felvehető-e a kötetükbe. Végül ez utóbbi mellett döntöttek: a magyar törvények kritikai kiadásának függelékében 1486. január 25-e előtti dátummal közölték a nádori cikkelyek szövegét. Ezzel végső soron elismerték azt hitelesnek és törvénynek.52 Azzal, hogy a nádori cikkelyek szövegét felvették a törvények kritikai kiadásába, kikerült a további vizsgálatok látóköréből. A kötet megjelenése (1989) óta egyetlenegy szerző sem vizsgálta a cikkelyek keletkezésének és hitelességének, netán utóéletének kérdését annak ellenére, hogy közjogi és alkotmánytörténeti szempontból egyáltalán nem sikerült megnyugtató megoldást találni. Ennek bizonyítására elég legyen most csak néhány szakmunkát – korántsem a teljesség igényével – idézni. (Természetesen azt mindenképpen el kell mondani, hogy a következőkben felsorolt szerzők egyike sem monografikus igénnyel közeledett a cikkelyek felé.) A korszak egyik legjelentősebb kutatója, Kubinyi András a nagy királyról írt monográfiájában így fogalmazta meg álláspontját: „Mátyás legfontosabb törvényét 1486 januárjában hozta. Ez vitán felül a király intencióit tartalmazta, és bár ezen az országgyűlésen is megszavaztatta az adót, most nem ez volt a lényeg. Elvileg nádorválasztásra hívta össze a király a rendeket... Csakhogy korábban nem volt szükség a nádor megválasztásához kikérni a rendek beleegyezését. Annak idején Garait anélkül menesztette, és Országot is választás nélkül nevezte ki Mátyás. Talán az elfoglalt nyugati tartományokból vette a példát... A nádor választásával 51 Bónis Gy.: Középkori jogunk 71. 52 DRH 1458–1490. 312–313., a rekonstruált szövege: 314–317.
