C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.3. I. Ferdinánd uralkodása idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 2.4. Részösszegzés
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 250 még egyszer, utoljára, elnyerte az országos főkapitányságot.)577 Egy terüle ten mondható el, hogy véglegesen, századokra kihatóan bővült578 a helytar tó jogköre: Perényi Imre helytartóságától kezdve lehetőséget kaptak a helytartók, hogy kezdetben ismeretlen nagyságú, később (Bátoritól kezdve) meghatározott, 32 jobbágytelek nagyságú birtokot vagy birtokrészt adományozhassanak tetszésük szerint. E mellé Bátori István első és második, valamint Mária királyné helytartósága alatt megszerezte a kisebb egyházi javadalmak betöltésének jogát is. Úgy látszik, hogy az uralkodó-, és egyúttal dinasztiaváltás – legalábbis Bátori István halálával bezárólag – jelentős változással, mégpedig negatív irányúval járt a helytartói jogkörök mértékére: a négyből csak kettő, az igazságszolgáltatási és az adományozási jogkör maradt meg. Ez a későbbiekben, egészen Nádasdi Tamás 1554. évi kinevezéséig fokozatosan átalakult: egyfelől a helytartók, Újlaki Ferenc győri püspök (1550–) kivételével a fenti hatáskörökön túl megkapták a jogot részgyűlések (conventus particularis) saját jogon történő összehívására. 579 Másfelől a mellettük működő (helytartói) tanács révén pénzügyigazgatási feladatokat is magukhoz vontak.580 A helytartói jogkörökben rövid idejű – ámbár következményeiben és hatásaiban a nádor 1562-ben bekövetkezett halála után meglehetősen negatív irányú581 – változás Nádasdi Tamás ná dor tisztségviselése idején következett be: Nádasdi nádori kinevezésével egy időben megkapta helytartóságot is, sőt elődeivel szemben elnyerte a rendek által régóta követelt országos főkapitányi tisztséget is.582 (Jóllehet hatásköre nem sok volt, mivel 1556-tól azokat az Udvari Haditanács vette át.583 ) E katonai jogkör elvi alapját azonban nem a Perényi Imre vagy a Bátori István által elnyert, a helytartói kinevezéseikben általánosságban 577 Ember Gy.: Helytartói hivatal 153. 578 Noha a ZsO III. 1310. sz. alatt Fejér György forráskiadványára (Fejér X/5. 854.) hivatkozva az áll, hogy „Garai Miklós nádor a Szabolcs megyei Sényő birtokot adományozza”. Az oklevelet Fejér György a Tudományos Gyűjteményben megjelent Nagy Gábor-cikk (Nagy G.: Nádorispáni ajándéklevelek 4.: „1417. Nádorispáni Ajándéklevél Sényő Helységéről Zabólts Vármegyében. Találtatik ennek emlékezete a’ Túl a’ tiszai Kerületi Táblán Uketyevith Familiának Fazekas László ellen folyt Perében hit alatt előadott Levelek Lajstromában; de sem az Ajándékozó, sem az Ajándékozott nevét, sem a’ napot és hónapot ki nem teszi.”) alapján hivatkozta. Az oklevél minden bizonnyal megegyezik Zsigmond királynak 1413. nov. 10-i, Sényő birtok egy részének Baktai Gergely számára történő iktatását elrendelő parancslevelével (ZsO IV. 1265. sz.). 579 R. Kiss I.: Helytartótanács LXXIII. 580 Ember Gy.: Helytartói hivatal 153. 581 Lásd a 2.3.3. fejezetben a Nádasdi Tamás helytartóságáról írtakat! 582 R. Kiss I.: Helytartótanács 408. 583 Kulcsár K.: A helytartói státus 54.
