C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.3. I. Ferdinánd uralkodása idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 2.4. Részösszegzés
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 251 megfogalmazott katonai jogkör, hanem az ún. 1486. évi – valójában az éppen ekkoriban keletkezett – nádori cikkelyek 4. pontja jelentette, amely szerint a nádor egyúttal az ország főkapitánya is.584 Ha mármost figyelmünket kizárólagosan a helytartói adományozási jogkörre fordítjuk, akkor azoknak az alábbi jellemzőit tudjuk összeállítani: (1) az adományozott birtokok/birtokrészek vagy különböző köztörvényes bűntettek miatt háramlottak a királyi koronára, vagy már korábban is az adott birtokos tulajdonában voltak; (2) a helytartó mindegyikben hivatkozik a Szent Koronának, és ezáltal a királynak tett szolgálatokra (nos consideratis fidelitate et fidelibus servitiis egregiorum N de N et X de X, per eos sacre imprimis huius regni Hungarie corone deindeque prefato domino nostro regi pro locorum et temporum diversitate cum omni fidelitatis constantia exhibita et impensis). Kérdés persze, hogy az ilyen adományok mekkora jogerővel bírtak, ki kellett-e utóbb kérni a királyi megerősítést? Noha erre vonatkozóan külön gyűjtést nem végeztem, a szóban forgó adományok jogérvényességéhez jó támpontot nyújt két példa. Az egyik, a fentebb már idézett Perényi Imre-féle adomány, amelyet csak a király által tett újbóli adományozásból ismerünk.585 A másik példám egy végrendeletet megerősítő helytartói privilégium hátlapjára írt közelkorú feljegyzés: Regius consensus super Ewrews testamentaliter legato, azaz királyi hozzá járulás Örös birtok végrendeletileg történt adományozásához. A II. Lajos király által helytartóvá kinevezett Bátori István működése (1522–1523) alatt is találunk példát arra, hogy a Bátori által megerősített magánadományt később a királlyal is átíratták és megerősíttették.586 De azt, és ezt hozzá kell tennünk, nem a helytartói, hanem az eredeti példánnyal tették. Az 1526 utáni helyzet annyiban változott, hogy az adománylevél szövegének végén megjelent a középkori királyi adománylevelekből jól ismert – az oklevél visszahozatala esetén privilégium kiállítását ígérő – formula, amely azonban úgy módosult, hogy a helytartói adománylevelet a királyi felségnek kellett bemutatni privilégium kiállítása céljából.587 A nádorok királyi helytartóként (Perényi Imre 1509–1510 és 1510–1511, Bátori István 1522–1523 és 1528–1530, valamint Nádasdi Tamás 1554–1562 között) gyakorolt birtokadományozási joga a későbbiek-584 Minderre részletesen lásd a 3.3.4. fejezetet! 585 DL 60018. 586 DF 248853., 248812. 587 „...harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante, quas sua maiestas in formam sui privilegii redigi faciet, dum sue maiestati in specie fuerint reportate” (MNL OL A 57, Magyar Kamara Levéltára, Libri regii 1. 188.).
