C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.1. Historiográfiai bevezetés - 1.1.1. Egy kis módszertan
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 24 tásai szerint a 13. századtól kezdve általában a királyi tanácsot értették,37 addig e kifejezés „nobiles” és/vagy „proceres” taggal kibővült jelentése már az országgyűlést jelenti.38 Spekner Enikő adatokkal alátámasztott véle ménye szerint viszont a „prelati et barones” kifejezés az Anjou-kortól önmagában is az országot reprezentálja.39 Minderre jó példa 40 a már Gerics József által más összefüggésben idézett Zsámboki Miklós nádor 1352. augusztus 24-i oklevelében található adat. Ennek bevezetése,41 amelyet fontossága miatt érdemes szó szerint idéznünk, Gerics fordításában42 a következőképpen hangzik: „Mivel az országnak ... a néhai ... András király úr ... aranybullával ... kiadott kiváltságlevelében megerősített szabadsága, amelyet utóbb urunk, Lajos ... is hasonlóképpen királyi privilégiumának oltalmával megerősített, így kívánja, Szent Istvánnak, Magyarország első királyának ünnepén az országnak eme ünnepe körül tartandó gyűlésén nádori tisztségünk feladata szerint együtt voltunk ... Miklós ... esztergomi érsekkel, ... János veszprémi és Miklós ... zágrábi püspökkel ..., valamint ... Tamás országbíróval ... és Miklós erdélyi vajdával ..., akiket a királyi jóság azért rendelt társainkul, hogy minden panaszosnak megfelelő igazságot szolgáltassunk, valamint az ő és országa némely ügyét megújítsuk és kellő állapotába helyezzük, amikor Székesfehérváron vol-37 Gerics J.: Korai rendiség 267–269. 38 Uo. 277. 39 Spekner E.: Királyi székhely 104., korábban már ugyanezt hangsúlyozta Holub J.: Alkotmánytörténelem 148–149.; vö. még Bertényi I.: Országbírói intézmény 41. – A közép- és újkori országgyűlésekre vonatkozó nézetek összefoglalását, illetve a „középkor” továbbélésére lásd Szijártó M. I.: A diéta 31–43. 40 A jelen helyen és a következőkben két olyan esetet idézek, amikor biztosan nem történt nádorváltás, mivel a célom ezúttal az országgyűlések meglétének a bizonyítása. 41 „...nobis in festo Beatissimi Stephani primi regis Hungarorum regni libertate a serenissimo principe domino Endre olym rege Hungarorum illustri vigore sui privilegii aurea bulla vallati data et concessa ac tandem tempore procedente per dominum nostrum, dominum Ludovicum eadem gratia ipsius regni Hungarici gubernaculo feliciter presidentem et corone similiter sui regalis privilegii munimine confirmata requirente in congregatione eiusdem regni sui circa ipsum festum fieri debenda, iuxta debitum officii nostri palatinatus unacum ... Nicolao ... archiepiscopo Strigoniensi locique eiusdem comite perpetuo, Iohanne Wesprimiensis et Nicolao Zagrabiensis ecclesiarum ... episcopis necnon ... comite Thoma iudice curie regye ac Nicolao woyvoda Transilvano et comite de Zounuk per regiam benignitatem pro faciendo quibuslibet querulantibus recto iudicio necnon pro quibusdam suis et regni sui negotiis restaurandis et reformandis in socios nobis deputatis ceterisque ecclesiarum prelatis et baronibus regnique nobilibus ad ipsam congregationem congregatis in Alba Regali existentibus” (DL 4301., kiadása Kovachich M. G.: Supplementum I. 79– 80., Anjou oklt. XXXVI. 607. sz.). 42 Gerics J.: Korai rendiség 277.
