C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 240 táskör Bátori kinevezőiratában nem szerepelt, de úgy tűnik, hogy a tanács csal együtt rendelkezhetett az alacsonyabb rangú egyházi méltóságok betöltése terén is. A helytartói hivatal alig másfél éven át működött Budán, mivel a török előrenyomulásával 1529. augusztus elején – a király tiltása ellenére – átköltöztek Esztergomba,536 majd tevékenységüket beszüntetve onnan minden bizonnyal Pozsonyba, és végül Budweisbe menekültek. A török kivonulása után, mivel Buda vára török, majd Szapolyai hívei kezébe került, évszázadokra Pozsonyba költözött a helytartói hivatal, későbbi nevén helytartótanács.537 Bátori István helytartói megbízatásának csakúgy, mint nádorságának az 1530. május 8-án bekövetkezett halála vetett véget. Összefoglalva: Bátori István nádor második helytartósága 26 hónapon át, 1528. március elejétől 1530. május elejéig tartott. Bátori István halála után I. Ferdinánd király és tanácsadói köre a nádorok kapcsán már részletezett okok miatt nem egyezett bele új nádor választásába egészen 1553 késő őszéig, addig is azonban az ország működőképességét biztosítandó királyi helytartókat nevezett ki (az egyes helytartók hivatalviselésével kapcsolatban, mivel a vonatkozó időszakban az intézmény működését már részletesen feltárták,538 bővebben csak a kine vezési körülményeikre térek ki). Az uralkodó Bátori István nádor és helytartó 1530. május 8-i halála után több mint egy évig nem töltötte be a hivatalt, mígnem a magyar tanácsosokkal történt 1531. nyár eleji megbeszélései után ideiglenesen (mint kiderült, bő egy évre), a következő országgyűlésig – kényszerűségből539 – Szalaházi Tamás egri püspököt, kancel lárt és Thurzó Elek országbírót nevezte ki helytartónak. Minderről 1531. június 29-én értesítette a rendeket. Hatáskörük az általánosságban megfogalmazott „kormányzati teendők” végzésére és az igazságszolgáltatás gyakorlására terjedt ki.540 Az 1532. év őszén tartott országgyűlés (és a vele folytatott szövevényes tárgyalások) után I. Ferdinánd király immáron egyedül Thurzó Elek országbírót nevezte ki az országtól való távolléte idejére (in hac absentia nostra) helytartójává. Noha kinevezése 1532. október 4-i kelettel maradt 536 C. Tóth N.: Ki kicsoda 41. 537 R. Kiss I.: Helytartótanács XXIII–XXV.; lásd még erre Pálffy G.: Magyar Királyság 267. 538 Lásd erre R. Kiss I.: Helytartótanács, passim; Ember Gy.: Helytartói hivatal, passim; Erdélyi G.: Vita a helytartóságról, passim, Laczlavik Gy.: Várday Pál, passim. 539 Lásd erre Erdélyi G.: Vita a helytartóságról, passim; Uő: Thurzó levelezés 60–64. 540 R. Kiss I.: Helytartótanács XXVIII–XXX.; Ember Gy.: Helytartói hivatal 145.; Erdélyi G.: Thurzó levelezés 59.; Ember Gy.: Újkori közigazgatás 93.; Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 119.
