C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 241 fenn, a kutatások alapján ismert, hogy azt még novemberben sem kapta kézhez.541 A helytartói kinevezésében a megszokott módon jogot kapott a király nevében történő ítélkezésre, gyűlések tartására, 32 jobbágytelek nagyságig történő birtok, illetve a kisebb egyházi javadalmak adományozására.542 Az eddigiekkel szemben viszont Thurzó kinevezésében egy szó sem esett mellé rendelt tanácsosokról, azaz helytartói tanácsról, noha időről időre kimutatható, hogy a döntések meghozatalában részt vettek – alkalmanként más és más – tanácsosok.543 A politikai helyzet változása, illetve súlytalannak érzett pozíciója miatt az országbíró először 1534. június elején mondott le, ekkor még sikertelenül, helytartói címéről.544 Má sodik alkalommal a Perényi Péter I. Ferdinánd király általi elfogatása miatt kialakult helyzetben (1542. nov. 13-án),545 betegségére hivatkozva mondott le helytartóságáról Thurzó Elek.546 Az uralkodó ezúttal már elfogadta az országbíró lemondását, és helyére fő- és titkoskancellárát, Várdai Pál esztergomi érseket nevezte ki. Az 1542. december 30-án kelt kinevezőlevele értelmében ugyanazon jogköröket kapta meg, mint elődei (authoritate ei plenaria in absentia nostra, prout aliis locumtenentibus consuetum est, omni ex parte concessa et attributa): azaz igazságot szolgáltathatott, részországgyűlést hívhatott össze, 32 telekig birtokot, valamint kisebb egyházi javadalmat adományozhatott.547 Várdai kinevezése és mintegy 17 évnyi hivatalviselése új korsza kot nyitott a helytartói intézmény történetében: egyfelől újból megalakult a helytartói tanács (ennek törvényi alapja az 1542. évi 30. tc., amely szerint négy-négy főpapot és bárót kell a királynak kirendelnie, akik közül kettő-kettőnek a helytartó mellett kell tartózkodnia). Másfelől Várdai Pál tevékeny közreműködésével ekkor alakult kora újkori értelemben vett hivatallá a helytartó és a tanácsosok (locumtenens et consiliarii) alkotta 541 R. Kiss I.: Helytartótanács XXXI–XXXV.; Ember Gy.: Helytartói hivatal 146–148.; Erdélyi G.: Thurzó levelezés 60., 70–74.; Ember Gy.: Újkori közigazgatás 94–96.; Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 120. 542 R. Kiss I.: Helytartótanács 344.; Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 119–120. 543 Ember Gy.: Helytartói hivatal 146. 544 R. Kiss I.: Helytartótanács XXXVIII–XXXIX., 354.; Várdai és Thurzó hatásköri harcaira lásd uo. XLIV –XLVII.; Ember Gy.: Helytartói hivatal 146–148. 545 Fraknói V.: A nádori hivatal 151. 546 R. Kiss I.: Helytartótanács LI–LII.; Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 120.; MOE II. 403. 547 R. Kiss I.: Helytartótanács LXI., 359–360.; Ember Gy.: Helytartói hivatal 149.; Laczlavik Gy.: Várday Pál 74.
