C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 239 mányozzák, akinek a király levelében megígérte; ugyanígy kell eljárniuk a várományosok esetében is;528 (4) valamint, hogy mindezen írásba foglalt ügyeknek nagyobb hitele legyen, a királyi titkospecsétjét a kancellárnál hagyja, hogy nevében azzal erősítse meg az oklevelet.529 Fentebbi pontokból jól látható, hogy a helytartói intézmény, ha nem is gyökeresen, de jelentősen átalakult. Amellett, hogy pontosabban írták körül a helytartó jogait, a korábbiakhoz képest több ponton szűkült hatásköre: egyfelől tanácsot rendeltek mellé (amely azonban a magyar királyi titkospecsét alatt adhatta ki okleveleit), másfelől a helytartó és tanácsa nem intézkedhetett kincstári ügyekben, és ami legfőbb: nem kaptak katonai feladatkört. Bátori oklevelei intitulációjában a már megszokott formában tüntette fel királytól kapott tisztségét: „in presenti absentia ... Ferdinandi Dei gratia regis Hungarie ... locumtenens”,530 illetve levelei aláírásakor a rövidebb, „palatinus et locumtenens”531 formában. A nádor–helytartó oklevelei kinevezésének megfelelően az igazságszolgáltatás532 és a birtokado mányozás (ezeket, mivel az időszak forrásainak feltárása és feldolgozása nem történt meg, részletezni jelen pillanatban nem érdemes)533 területén születtek. A Bátori vezetésével működő helytartói tanács (vagy ahogyan azok aláírásában szerepel: „locumtenens et consiliarii”) sűrű levelezésben állt az uralkodóval.534 Az egyik ilyen levelükben kérték őt, hogy az általuk adott kanonoki javadalom birtokában erősítsen meg két személyt.535 E ha -528 „...volumus insuper, ut bona, que nunc per notam infidelitatis aut alio titulo vacant aut que deinceps ultra numerum triginta duorum colonorum vacabunt, idem palatinus et consiliariis nostro nomine hiis conferant, quibus per literas nostras promisimus. Idem de literis expectative super beneficiis est intelligendum, ut proxima quaque occasione hiis provideant, quibus nos huiusmodi literas gratie expectative concessimus” (uo.). 529 „...et ut maiore auctoritate negotia nostra per hanc absentiam administrentur, secretum sigillum nostrum reliquimus apud manus dicti cancellarii nostri, quod eandem vim, pondus et auctoritatem in omnibus literis nostro nomine expediendis habebit, quam nobis presentibus habere consuevit” (uo.). 530 Például: DL 26033. 531 Archív mesta Košice, Schwartzenbachiana nr. 1251. 532 Például: DL 24231., 24645., 104191., DF 254747., lásd még Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 118. 438. jegyzet. 533 Enyingi Török oklt. 41., 43. sz.; Reizner J.: Szeged IV. 133.; MNL OL, A 57, Magyar Kamarai Levéltár, Libri regii 1. 188.; Archív mesta Košice, Magistrát mesta Košíc, Supplementum Schramianum, Loculus F. nr. 19215. 534 Például: ETE I. 387., 391., 399., 476., 480. 535 ETE I. 403. (1528. szept. 21.).
