C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 236 nádor első helytartósága szinte napra pontosan 14 hónapig, 1522. február közepétől 1523. április közepéig507 tartott. 2.3.3. I. Ferdinánd uralkodása idején Az 1526 augusztusa és 1530 májusa közötti politikatörténeti események feltárása nem e munka feladata,508 így most csak annyiban fontos szá munkra a kérdés, amennyiben az a helytartói intézményt érinti. II. Lajos királynak a mohácsi csatában bekövetkezett halála hosszú távon meghatározta az ország politikai életét: a török előrenyomulása gyakorlatilag megoldhatatlan helyzet elé állította a magyarországi elitet, ezt pedig tetézte még a kettős királyválasztás (mindkét király, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd megválasztása, amint az már teljesen bizonyítottnak tekinthető, koronázása szabályosan, a szokásoknak megfelelően ment végbe).509 Ferdinánd királlyá választásával (1526. dec. 16.), majd megko ronázásával (1527. nov. 3.) merőben új helyzet állt elő az országban: először fordult elő a magyar történelemben, hogy a koronás király nem Budán tartotta a székhelyét, hanem külföldön.510 Noha azt Ferdinánd itteni hívei még nem sejthették, hogy a Habsburg-dinasztia trónra kerülésével végérvényesen elköltözött a magyar király az ország területéről, már az 1520-as évek végén, 1530-as évek elején is hangot adtak azon kérésüknek, hogy Ferdinánd tartsa a Magyar Királyságban udvarát. Először erre Budát, majd annak elvesztése után Pozsonyt vélték alkalmasnak, sőt 1536-ban országgyűlési határozatba foglalták, hogy az új főváros Buda visszafoglalásáig511 a Bécshez közeli Pozsony lesz. A király állandó távolléte – csupán 1527. második felétől 1528. március elejéig tartózkodott hosszabban az országban, azután egészen 1542-ig nem is járt ott512 – kiemelten fontossá tette a király helyettesítésének megoldását. Az új király választása – nem függetlenül attól, hogy a néhai Lajos király a mohácsi hadjárat előtt valószínűleg feleségét tette meg helyettesévé513 –, testvérére, Mária királynéra esett. A kinevezés, amelyre 1527. 507 1522. febr. 14. (Helytartói oklt. 26.) – 1523. ápr. 19. (DF 225245.). 508 Lásd ezekre részletesen Barta Gábornak és Pálffy Gézának az 1.2.6. fejezetben Bátori István 1526 utáni nádorságánál idézett írásait! 509 Pálffy G.: Magyar Királyság 53. 510 Uo. 53–58., 74–76.; Erdélyi G.: Thurzó levelezés 29–30. 511 Pálffy G.: Magyar Királyság 93–97. 512 Pálffy G.: Új dinasztia, új udvar 29.; Uő: Magyar Királyság 105., 107., 111. 513 Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 105.
