C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 235 Erre jó példa az 1522. augusztus 10-re, Lőrinc-napjára a nádor által összehívott – király nélküli500 – részországgyűlés, 501 illetve az 1523. február elején tartott tanácskozás. Az előbbin döntöttek a birodalmi gyűlésre küldendő követek személyéről (1. tc.), a múlt évi Erzsébet-napi országgyűlésen kivetett adó szeptember 1-jéig történő beszedéséről (2. tc.), az e pénzből felfogadott haderő végekre vezetéséről (3. tc.), hasonlóképpen a főpapi bandériumok leküldéséről (4. tc.). Ezenkívül a nova moneta ügyében megismételték az előző évi országgyűlésen a királyhoz intézett kérésüket (5. tc.), hasonlóképpen az Erzsébet-napi országgyűlés rendelkezéseit újította meg a 6., 7. és 8. tc., végül a 9. cikkelyben arról rendelkeztek, hogy ha a beszedett adó nem lenne elegendő, a király pedig nem térne vissza Márton-napig az akkorra elhatározott országgyűlésre (1. tc.), akkor felkérik a nádort, hogy hívjon össze újra gyűlést, hogy megtárgyalhassák az ügyeket.502 A következő, király nélküli tanácskozásra nem került sor, mivel a király sem a Márton-napra, sem a vízkeresztre ígért hazatérése és így az országgyűlés sem valósult meg.503 Az újabb időpont minden bizonnyal Bálint-nap lehetett, de a király akkor sem jelent meg, hanem Gosztonyi Jánost küldte maga helyett. A Bátori István vezetésével 1523. február végén tartott tanácskozáson, mivel a király nem jött el, a nemesség képviselői alig, és az urak is korlátozott számban tették tiszteletüket; a püspök becslése szerint nem voltak többen 150 főnél. A nádor házában tartott tanácskozáson a jelenlévők elhatározták (decretum fuit), hogy (1) György napján országgyűlést tartanak, (2) követeket küldenek a királyhoz, hogy minden késedelem nélkül térjen haza, (3) a katonáikat leküldik a végekre három hónapra, amíg a király nem intézkedik azok védelméről.504 A helytartó az ország mindennapi működését – a kezdeti, „indulási” zavarokon túl505 – rendben és jól oldotta meg. 506 Összefoglalóan, Bátori István 500 Holub J.: Az 1522. évi ogy. 506. 501 „Articuli in conventu particulari dominorum prelatorum ac baronum et regni nobilium pro festo Sancti Laurentii martyris 1522 Bude de mandato domini palatini celebrato formati” (uo. 507.); „circa festum Beati Laurentii martiris proxime preteritum sub dieta scilicet et conventionem particulari regnicolarum Bude, tunc de mandato domini palatini factam” (DL 47476., Ung megye 1522. okt. 29-i oklevele). 502 Holub J.: Az 1522. évi ogy. 507–509. (DL 47468., a határozatok német nyelvű változata: DF 267079., másik felvétele: DF 286912.). 503 C. Tóth N.: Királyi pár 93. 504 Helytartói oklt. 176–177. 505 Vö. a király 1522. március eleji levelével (Helytartói oklt. 38.). 506 A helytartóság mozgalmas politikatörténeti eseményeinek részletes feldolgozása már egy másik munka feladata lesz.