C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején

A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 234 levelet a helytartónak, hogy aztán július 29-én már hazafelé jöjjön hozzá Prá­gából.494 (Mindez egyébként azt jelentheti, hogy már ekkor királyi titkárként tevékenykedett.) Rajtuk kívül természetesen alkalmi hírnökök is közvetíthet­tek híreket, így például Csulai Móré Fülöp királyi titkár, korábbi egri nagy­prépost, a pécsi püspökség kormányzója a nyár folyamán Izsák János volt kolozsvári polgárt, a pécsi vár udvarbíráját küldte Prágába bizonyos hírek­kel.495 Az előbb ismertetett adataink alapján bátran kijelenthető, hogy a meg ­lehetősen gyakori levélváltások révén szinte állandó kapcsolat létesült a bu­dai és a prágai udvarban lévők között. A másik, hogy Bátori helytartósága idején keverednek a különböző tisztsé­gei és megbízatásai közötti hatáskörök: a nádori méltóságán túl temesi ispán és az Alsó részek kapitánya, illetve az Erzsébet-napi országgyűlés határozata értelmében Szapolyai János erdélyi vajdával együtt országos főkapitány is volt.496 Mindez azt jelenti, hogy az általa gyakorolt katonai jogköröket nem feltétlen kell a helytartói kinevezéséből eredeztetnünk, hi­szen az egyfelől az Alsó részek kapitányi, másfelől pedig az országos főka­pitányi jogköréből is megillette, ráadásul – mint fentebb olvashattuk – a kinevezőlevelekben nincs is ilyen hatáskörről szó. Visszatérve a budai udvarra, három fontos feladat várt a helytartóra: az Erzsébet-napi országgyűlésen kivetett adó behajtása, a pénzből zsoldo­sok fogadása és velük az ország határainak megvédése. (A dolgok sajátos­sága miatt a gyakorlatban a sorrend felcserélődött, azaz előbb kellett a katonákat felfogadni és a végeken elhelyezni, mint hogy összegyűlt volna a pénz.) A felsoroltak teljesítése a fennmaradt forrásaink alapján – a szak­irodalom véleményével szemben – rendben megtörtént: a kivetett adót – kisebb-nagyobb zökkenőkkel – beszedték,497 a katonák felfogadása és a határokra küldése megtörtént,498 sőt sikerült az ország törökkel szembeni mozgásterét is egy kicsivel bővíteni.499 494 Uo. 45., 120. (Szalkai levele). 495 DF 281246. 496 1521. tv. 23. tc. (CJH I. 796–797.); lásd a kérdésre még a 3.3.4. fejezetet! 497 Lásd erre tanulmányomat, C. Tóth N.: 1522. évi költségvetés. 498 Helytartói oklt. passim. 499 Lásd erre C. Tóth N.: Havasalföldi hadjárat.

Next

/
Thumbnails
Contents