C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.1. Historiográfiai bevezetés
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 21 kis jelentőségű változásnak a kor szokása szerint a címhasználatban is illett tükröződnie. A nádori intituláció ilyetén változása valóban bekövetkezett. Ám arra, mint azt Nyers Lajos kutatásaiból tudjuk, majdnem száz évvel korábban került sor. Nyers véleménye szerint e változás a nádor vidéki bíróságának megszüntetésével összhangban az új nádor, Zsámboki (Gilétfi) Miklós tisztségviselésének az elején történt, s először 1343. május 15-én lehet kimutatni; ettől az időponttól kezdve ő és utódai a tisztségben folyamatosan használták a fenti címzést.22 Utalt e tényre a 14. századi országbírókról írt munkájában Bertényi Iván is, megjegyezvén, hogy „a nádori méltóság a XIV. századra már jobban eltávolodott az uralkodó személyétől, mint az országbírói tisztség, s így viselői végig a Magyarország nádora és a kunok bírája intitulatiót használták”. 23 Noha Nyers magyarázatát a címválto zásra Szőcs Tibor nemrégiben meggyőzően cáfolta,24 a változás megléte ettől még tény marad. Ha adataink szerint tehát a nádorok önmegnevezésében már az Anjou-kor közepén változás állott be, akkor egyrészt Mályusz Elemér sorai felülvizsgálatra szorulnak, másrészt pedig annak hátterében mindenképpen valamilyen mélyebb oknak kellett állnia. Célszerű tehát kutatásainkat Zsámboki Miklós nádorságára összpontosítanunk, különösképpen annak is az elejére, hogy valóban történt-e olyan jelentőségű fordulat a nádori intézmény történetében, ami indokolná az intitulációban történt változást. A kérdést már egy tanulmányomban elemeztem, és arra a következtetésre jutottam, hogy a korábbi szakirodalom elmélete nem állja ki a források próbáját.25 A jelen munkában azonban sokkal szélesebb forrásbázisra építve fogom megvizsgálni a nádori hivatal betöltési gyakorlatát I. Lajos király trónra lépésétől (1342) ecsedi Bátori István nádor (1530), illetve Nádasdi Tamás nádor haláláig (1562). Az alsó időhatár magyarázata az előbbieken túl az, hogy I. Károly király uralkodása alatt jelen ismereteink szerint a nádori tisztség betöltése nem a szokványos módon történt, uralmának stabilizálásáig az országnak egyszerre több nádora is volt,26 utána viszont, a Drugetek nádorrá tétele után maga a hivatal is másképpen működött, mint azt addig megszokottnak tekintették.27 E helyzet csak Druget Vilmos halálával változott meg, ám ekkor már nem 22 Nyers L.: A nádor bírói működése 47–48. 23 Bertényi I.: Országbírói intézmény 183. 24 Szőcs T.: Nádori intézmény 125–145. 25 C. Tóth N.: Az ország nádora. 26 Vö. Zsoldos A.: III. András hat nádora, passim. 27 Összefoglalóan új eredményekkel lásd Szőcs T.: Nádori intézmény 241–246.
