C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 215 A még mindig Prágában tartózkodó király 1510. január 6-án kelt levelében arról értesítette a szászokat, hogy Gergely-napra (március 12.) országgyűlést hívott össze, és ezért követeik útján jelenjenek meg azon. Levele értelmében a király 1510. február közepén valóban elindult Magyarországra, és ugyan Gergely-napra nem érkezett meg Esztergomba, az országgyűlést március végén mégis megtartották. Perényi Imre március 18-án már biztosan ott volt a városban,394 mivel a többi előkelővel együtt várta a király érkezését. Ezzel tulajdonképpen véget is ért helytartósága, hiszen az Ulászló hazatértéig tartott. A király megérkezésével rögtön megkezdődött az országgyűlés, azonban a hónap végén úgy határoztak, hogy elhalasztják a liga ügyében a döntést, és Keresztelő Szent János ünnepére újabb országgyűlést hívnak össze Fehérvárra – az első tervek szerint még Budára –, ahol majd döntenek a további teendőkről. Mindezek után a nagy többség hazatért. A király még április 3-ig maradt,395 de Pe rényi Imre a többiekhez hasonlóan vette kalapját, április 9-én már Valpó várában találjuk.396 Azt gondolnánk, hogy Ulászló király márciusi hazaérkezésével Perényi Imrének megszűnt a helytartósága, hiszen mind az uralkodó 1509. január 1-jei, mind Perényi február 13-i levelében azt találjuk, hogy kinevezése a király távolléte idejére szólt. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Perényi nevében ítélőmestere március 18–19-én és 20-án Esztergomban, április 7-én, valamint június 7-én és 12-én Budán a helytartói cím feltüntetésével ad ki oklevelet.397 Természetesen ezek mellett csak nádori titulus alatt is bocsátanak ki okleveleket: így március 22–23-án és 26-án Esztergomban,398 március 30-án, május 7-től 29-ig Budán, 399 illetve július 1-jén és 3-án Tatán.400 Itt aztán meg is szakad a bírói oklevelek sora. 401 A je-394 Febr. 10-én már (C. Tóth N.: Perényi helytartóságai 165.) és 14-én még Budán volt (DF 246009.). – Esztergom: márc. 18.: DF 269161., „Ad relationem domini Blasii de Raska thavarnicorum regalium magistri”, 19.: DL 26131., 21.: Sanuto II. 168. 395 Minderre lásd C. Tóth N.: Országgyűlések 1510-ben. 396 DF 246010. 397 Sorrendben: DL 21983., 22078., DF 209042., DL 106043., 21983., 106056., p. 67. 398 DL 95070., DF 253187., DL 59985. 399 DF 209621., 201582., 264016., DL 89000., 97630., DF 224721., DL 104219., DF 224730., DL 22028., 106046–7., DF 224753. 400 DF 224739., DL 94316. 401 Ettől kezdve november végéig mindössze négy, klasszikus értelemben vett nádori oklevél maradt fenn: júl. 5-én és 12-én a Pest megyei Nemegyen (DF 224739., DL 94316., vö. Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 360.), nov. 25-én pedig névadó településén bocsátott ki oklevelet Ellyevölgyi János ítélőmester a nádor nevében (DF 260168.). – A negyedik,
