C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején

A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA

214

tárgyalandó ügy az ország csatlakozásának kérdése volt a francia király, a császár és a pápa által létrehozott Velence-ellenes cambrai-i ligához. Az urak tanácskozására augusztus második felében valóban sor került a helytartó vezetésével, aki a velencei követ jelentése szerint egyúttal a cambrai-i ligába történő belépés egyik fő szószólója volt Szatmári György pécsi püspök mellett. A másik oldalon Bakóc Tamás érsek állt mint Velence barátja. A tanácskozás résztvevői – vagy ahogyan a lengyel követ nevezte őket, a királyi tanács (senatus regni Hungarie)

387

– konkrét javaslatokat ugyan nem tettek, de követek küldését határozták el a szövetség tagjaihoz. A feladatuk annak megtudakolása volt, hogy a liga végső célja a törökök elleni harc-e vagy sem. Ezzel egy időben a királyhoz is követet indítottak, és felkérték a hazatérésre.388

(Ulászló király azonban ekkor még nem tért haza.)

A másik ilyen király nélküli tanácsülésre Pécsett került sor. Velence ellenfelei, azaz a ligához való csatlakozást sürgetők Szatmári György székhelyére szerveztek gyűlést, ahol a hangadó a püspök mellett ismét a nádor volt. (Perényi Imre 1509. október 23-án mutatható ki Budán utoljára, november 6-tól következő év január közepéig Siklóson időzött.389

Hos

z

szabb ott-tartózkodásának egyik oka az lehetett, hogy ekkor rendezkedett be az újonnan390

megkaparintott várába, s azonnal a vár egyes részeinek reneszánsz stílusú átépíttetésébe kezdett.391

) A

gyűlésre a velencei követ jelentése szerint november végén került sor, s megjelent rajta – mint házigazda – Szatmári György pécsi püspök, a Beriszló testvérek – János szerb despota és Bertalan vránai perjel –,392

valamint bizonyos oklevelek alap

ján feltételezhetően a kincstartó, Várdai Ferenc is.393

387 Vö. Kubinyi A.: Bárók 147.

388 Fraknói V.: Cambrayi liga 9., Pálosfalvi T.: Both András 270. – A szövetséghez csatlakozás kérdése mellett felmerülő többi témára lásd még Acta Tomiciana I. 41–45. – A kérdésre lásd legújabban Lakatos B.: Tatai országgyűlés 29-65.

389 Nov. 6.: Szerbia 335., 14.: Jajca 226., 19.: Perényi oklt. 747. sz., 28.: DF 254006., 245989., 1510. jan. 13.: DF 247540.

390 1508 januárjában foglalta el Both Andrástól (Pálosfalvi T.: Both András 260.).

391 Bartos Gy.–J. Cabello: Siklósi reneszánsz 86–87.

392 Pálosfalvi T.: Both András 275.

393 Várdai Ferenc november 14-én még Budán keltezett (DF 216992.), viszont Perényi nov. 28-i, Siklóson írt leveléből úgy tűnik, hogy találkozott a váci püspök, kincstartóval: „Optime constat dominationibus vestris, qualiter reverendimus dominus Franciscus de Varda thezaurarius regie maiestatis de voluntate sue maiestatis nobis istic in medio dominationum vestrarum duo milia florenorum deputavit, quorum mille dominationes vestre intuitu nostri se in auro nobis solvere obtulerunt” (DF 245989.).