C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején

A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE

203

telezzük, hogy ez lehetett az „az uralkodót érintő ügy”, amit el kellett intéznie. A másik pedig az immáron több nyolcad óta szünetelő kúriai bíróságok újraindítása. Várdai püspököt – csakúgy, mint Bónis Györgyöt – valószínűleg az Orbán egri püspöknek a nádori bíróság élére történt – előző évi – Mátyás király általi kinevezése308

tévesztette meg.

Összefoglalóan tehát az mondható, hogy sem ekkor, sem korábban nem nevezett ki Mátyás király külföldi távollétei idejére helyetteseket.

2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562)

Az alábbi fejezetben Fráter György helytartóságát (1542–1551) nem vizsgálom, teszem ezt több okból is: egyrészt nem a király, hanem az erdélyi rendek az 1542. márciusi tordai országgyűlésen fogadták el, hogy e tisztséget Izabella özvegy királyné és Szapolyai (II.) János nevében viselje – a kormányzói helyett. Másrészt, ennek megfelelően az általa gyakorolt hatáskörök is az utóbbinak feleltek meg. Jóllehet utólag, az év őszén I. Ferdinánd király is kinevezte Bátori Andrással együtt „erdélyi helytartójává”, ekkor viszont a korábbi erdélyi vajdai méltóságot értették alatta (Bátori nem tudta érvényesíteni jogait). Fráter György ugyan haláláig feltüntette kiadványaiban a locumtenens

címet, de ettől függetlenül a legfontosabb tisztsége – maguk a kortársak is így nevezték – a kincstartói volt.309

2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején310

A Mátyás halála után a magyar trónra meghívott, majd azt elfoglaló Jagelló (II.) Ulászló király uralkodásával némileg hasonló időszak vette kezdetét, mint Luxemburgi Zsigmond német királlyá választásakor: az új uralkodó 1471 óta egyúttal cseh király is volt, és a magyar trón elnyeréséig Prágában tartotta udvarát, amelyet ugyan 1490-ben áthelyezett Budára, de időről időre másik királyságát is fel kellett keresnie. Az első uta-308 „...in causis in presentia palatinali vertentibus per ... regem ... iudex deputatus” (1487. nov. 6.: DL 69513.).

309 Oborni T.: Az ördöngös Barát 133–135.

310 Az 1490 és 1526 közötti királyi helytartók listáját, amely a jelen munka alapján készült, ezért külön nem hivatkozom, lásd Archontológia 1458–1526. I. 79.