C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.1. Historiográfiai bevezetés
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 18 ismertetése után közölte a nádori méltóságot betöltő személyek listáját (155–165. oldalak). Monográfiája megjelenése óta a nádori intézménnyel foglalkozó kutatók legnagyobb része a nádori hatáskör változásával foglalkozott,5 míg a hivatal betöltési gyakorlatának vizsgálata az utóbbi időkig háttérbe szorulni látszott.6 Ebben üdítő kivételt jelent Szőcs Tibor monográfiája, aki nemcsak egy-egy kérdést vizsgált,7 hanem a teljességre törekvően dolgozta fel a nádori intézmény kora középkori történetét.8 A tudós társadalom ódzkodása a témától ugyanakkor annál kevésbé érthető, mivel a nádori hivatal betöltési gyakorlatának változása nem kevés kihatással lehet a középkori magyar rendiség megítélésére.9 Az egyoldalú, királyi akaraton keresztül megnyilvánuló kinevezési gyakorlatban Fraknói Vilmos szerint10 a változás Albert király rövid ural ma alatt következett be. Itt most ennek a feltételezett politikai hátterét nem kívánom érinteni, arról a későbbiekben még bőven lesz szó, inkább a nádori tisztségre vonatkozó szabályozást fogom a szakirodalomban nyomon követni. Jól ismert, hogy az 1439. évi országgyűlés Albert király által megerősített törvényének 2. cikkelye foglalkozik a nádori hivatallal.11 E cikkely a mértékadó szakirodalom szerint különösen azért fontos, mert – 1290 után ismét – törvényben fektették le a tisztség betöltésének módját, illetve e törvénycikkben szerepel először, még ha általánosságban is, a nádor tisztségéből eredő feladata.12 A király és a rendek a következő módon fogalmazták meg a tisztség betöltésénél követendő eljárást: „minthogy a nádor az országlakosok részéről a királyi felségnek, és a királyi felség részéről az országlakosoknak törvényt és igazságot szolgáltathat s kötelessége is ezt tenni: azért az ország nádorát, így kivánván ezt az ország régi szokása, a királyi felség a főpapoknak, báróknak és az ország neme- 5 Nyers L.: A nádor bírói működése; Bónis Gy.: Kúriai irodák; Bertényi I.: Ítélőmesterek működése; Bertényi I.: Országbírói intézmény; lásd még a 3.1. fejezetet! 6 Lásd legújabban Zsoldos Attila és Szőcs Tibor munkáit! 7 Az előtanulmányai közül egyet említve Szőcs T.: Nádori oklevéladás. 8 Szőcs T.: Nádori intézmény. 9 Vö. Gerics J.: Korai rendiség 284., 311. 10 Fraknói V.: A nádori hivatal 116. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Fraknói által a 2. jegyzetben közölt jelzet alatt (DL 12901., 1458. júl. 27.) szereplő oklevélben ugyan valóban Ország Mihály a nádor, de a nádori tiszt Garai Lászlótól történt elvételéről nincsen benne szó! 11 Fraknói V.: A nádori hivatal 117. 12 Vö. Eckhart F.: Alkotmány 106.; Bónis Gy.: Hűbériség és rendiség 376.; Engel P.: Szent István birodalma 234.
