C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.3. A nádor személye (1342–1530) - 1.3.3. A „nádori honor” – a nádor fizetése
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 151 A 12–13. táblázat alapján – még ha az egyes ispáni tisztségviselési időhatárok nem is mindig biztosak – nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a „nádori honor” alapjait a vizsgált hatvan évben hat megye – Bihar, Nyitra, Sopron, Trencsén, Turóc és Vas – jelentette. Árnyalja ugyanakkor a képet, ha megnézzük azt is, hogy e hatvan éven belül mikor melyik megye részesült előnyben, illetve érvényesült-e valamilyen tendencia a megyék kiosztásában. Adataink alapján úgy tűnik, hogy 1375-ig a nádorok mindegyike hivatalba lépése idején vagy utána nem sokkal elnyerte Bihar, Nyitra, Sopron és Vas, illetve Trencsén megyék honorját. Az 1360-as évek végén ezen öt megyéhez Pozsony, valamint Temes, Keve és Krassó megyék csatlakoztak, majd váltották fel az előbbieket. Végül az 1390-es évekre szinte teljesen átalakult a „kínálat”: a korábban, az 1360/1370-es évek fordulóján már szereplő Turóc megye mellett Abaúj, Győr, Liptó és Somogy megyék jelentek meg hosszabb időre a „nádori honor” részeként. (Érdekességként jegyezhető meg, hogy az Árpád-korban „divatos” megyék – Bács, Bihar, Pozsony, Somogy és Sopron – közül három: Bihar, Pozsony és Sopron megőrizte súlyát. Ráadásul a pozsonyi, majd a temesi ispánságot viselő személyek, megszakításokkal ugyan, de bekerültek a királyi privilégiumok méltóságsoraiba is.870 ) Az 1402 után hivatalba lépő nádorok – Garai Miklós rövid életű ispánságait leszámítva – nem kaptak célzottan megyésispánságokat, mivel mindegyikük rendelkezett már korábban is olyannal. Az e nádorok hatalma alatt álló megyék közös jellemzője az volt, hogy mindegyik valamilyen módon az adott nádor érdekkörébe tartozott: Komárom Garai Miklós zálogbirtoka volt, Pálóci Mátyusnak Bereg és Ung, Hédervári Lőrincnek Moson, Ország Mihálynak a négy felsorolt megyében feküdtek birtokai. A Szapolyaikkal, Perényivel és Bátorival szintén hasonló a helyzet. Ráadásul a mondottak már korábban is viselték a felsorolt megyék ispánságát. Ugyanakkor mindkét korszakból akadnak kivételek: Vingárti Geréb Péter, illetve Szécsi Miklós és Verbőci István, a két utóbbi kezén egyetlen megyét sem találunk. Kettőjük „ispánságnélkülisége” azonban könnyen magyarázható: Szécsi Miklós esetében – a zavaros helyzet következtében – a forráshiány játszik szerepet, míg Verbőci esetében a pályafutása ad választ: nádorrá választása előtt a különböző bíróságok ítélőmestereként (ekkor rövid ideig, apósa révén Nógrád megye élén állt),871 majd királyi személynökként tevénykedett, így éppen az lenne a különös, ha valamelyik megye élén állt volna. 870 Archontológia 1301–1457. I. 550–565.; Archontológia 1458–1526. I. 167–314. 871 Archontológia 1458–1526. II. 163.
