C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.3. A nádor személye (1342–1530) - 1.3.3. A „nádori honor” – a nádor fizetése
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 152 Velük szemben Vingárti Geréb Péter királyi rokonsága és ebből következő „udvarközelisége” viszont indokolta volna,872 hogy több megyét kap jon, de pályafutása során – leszámítva persze rövid életű erdélyi vajdaságát (1477–1479)873 – adatolhatóan a beregi és a valkói ispánságot viselte. (Ennek talán az lehet az egyik oka, hogy a Gerébek birtokai jórészt Erdélyben voltak, s ott, mivel a vajda viselte minden megye ispáni címét, nem kaphattak ispáni tisztséget.)874 Akár viselt valaki tisztséget 1402 után, akár nem, egy problémát nem oldott meg a megyésispánság: a nádori hivatal vezetése fejében járó, az 1402 előtti rendszer alapján befolyó jövedelmet875 nem pótolhatta. (Itt most az ítélkezésből befolyó, bizonytalan és rendszertelen jövedelemmel nem foglalkozom,876 mivel nem ismerjük annak felosztási és felhasználási módját. 877 ) Minekutána a király nevezte ki a nádort, így értelemszerűen neki kellett gondoskodnia jövedelemről is. Itt érdemes visszatérnünk a komáromi vár és uradalom Zsigmond király általi elzálogosításához. Az uralkodó 1422. június 6-i oklevele szerint a királyi birtokot azért zálogosította el Garainak, mert kölcsönvett a nádornak fizetése és költségei, azaz a királyi udvari szállása, valamint Buda vára őrzése céljából Buda és Pest városa, meg a zsidók adójából évente kiutalt összegből 6840 aranyforintot.878 Mielőtt következte téseinket levonnánk, lássuk még további adatainkat: Szapolyai István megválasztása után, 1492-ben, fizetése fejében évente (pro sallario annuo ratio ne huiusmodi palatinatus) készpénzben 4000, sóban pedig 2000, azaz össze sen 6000 forintot utaltak ki,879 1494-ben, illetve 1495-ben Szapolyai István nádor fizetése fejében (ratione officii) 4000-4000 forintot kapott. 880 1504-872 Kubinyi A.: Mátyás király 16. – Erdélyi vajdasága után udvarmester, majd országbíró, végül nádor lett (Archontológia 1458–1526. I. 343.). 873 Archontológia 1458–1526. I. 86. 874 A felvetésért Neumann Tibornak tartozom köszönettel. 875 Lásd erre kiváló példaként Engel Pál tanulmányát, noha nem a nádoriról, hanem Himfi Benedek bán honorjából származó jövedelemről van szó (Engel P.: Honor, vár, ispánság 112–115.). 876 A korábbi időszakra Szőcs T.: Nádori intézmény 254–256., vö. Fraknói V.: Nádori hivatal 83–84. 877 Engel P.: Honor, vár, ispánság 119–120. 878 „...pro sallario et expensis personalis et continue residentie sue per eum in curia nostra faciende necnon conservatione et custodia castri nostri Budensis ex collectis civitatum nostrarum Budensis et Pestyensis ac Iudeorum nostrorum aliundeque annuatim provenire deputata” (ZsO IX. 608. sz.). 879 Neumann T.: Registrum proventuum 342/2036.; idézi Fraknói V.: Nádori hivatal 106. 880 Neumann T.: Registrum proventuum 167/638., 168/640. (1494), 392/2638., 397/2675., 414/2796. (1495).
